Dél-Hevesben, a Mátrában, a Bél-kőn is tervez beruházásokat a nemzeti park

Meghatározta a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz kiemelt projektjeit és éves fejlesztési keretét egy napokban közzétett kormányhatározat. A Mónosbél központú agglomeráció szennyvíztisztító telepének korszerűsítése 43 millió forint támogatást kap, ebből folytathatják a nemrég felújított telep beruházását, az ígéretek szerint így az érintett 2000 lakosegyenérték-terhelést meghaladó kibocsátású szennyvízelvezetési agglomeráció megfelelő szennyvízkezelésének feltételei teljesülnek, annak érdekében, hogy a szennyvízközművel való lefedettség megközelítse a közműves ivóvízzel ellátott fogyasztók csaknem száz százalékát.

840 millió forint uniós támogatást (valamint 120 millió forint plusz állami forrást) kaphat a Hatvan környéki és dél-hevesi hulladékgazdálkodási rendszer, komplex továbbfejlesztést terveznek, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtésre.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több projektjére is terveznek támogatást (a kácsi fürdő területe, a Batúz-tanya útépítése és fejlesztése, nógrádi és lázbérci élőhely-megőrzés), és ezek között több Heves megyei is található. Hatszázmillió forint körüli támogatást kaphat a komplex élőhely-fejlesztési program a Hevesi-síkon című projekt. Ennek célja a Hevesi-síkon jellemző természetszerű élőhelytípusok, úgymint a gyepek, időszakos vizes élőhelyek (mocsarak, fertők), valamint a fás élőhelyek területi kiterjedésének növelése és természetességi állapotuk javítása. A jelentkező problémákat több szinten és módon is próbálják majd kezelni. Az el- és kiszántott gyepek újratelepítésével, részben a vizesélőhely-fejlesztéssel a természetszerű élőhelyek területét növelik, miközben az inváziós tájidegen növényeket visszaszorítják, a vizes rehabilitációk, vagy a fás élőhelyek esetében az őshonos fafajcsere javítja azok természetességi állapotát. Az intézkedésekkel az ottani életközösségek, köztük a védett és fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű természeti értékek életfeltételeit biztosítják. A fejlesztéseket a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben, valamint a Hevesi-sík különleges madárvédelmi területen valósulnak meg.

Élőhely-rekonstrukció a mátrai hegylábi és hegyi rétek területén című pályázatára 120 millió forintot várhat a BNPI, a fejlesztés célja a védett területek és Natura 2000 területen a védett és fokozottan védett, illetve a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása, javítása a Gyöngyösi Sár-hegyen, a Mátrabérc-Fallóskút-réteket, illetve Parádon, a Somhegybükki-legelőn. A beavatkozások során 50 hektáron kézi cserjeirtással, kézi sarjleveréssel vagy gépi szárzúzással fordítják vissza a szukcessziós folyamatokat, valamint védekeznek az akác ellen is.

Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszát is kiépíthetik 100 millió forint támogatásból, ha azt jóvá is hagyják. Itt lehatárolják a látogatható területet a turista-, kerékpáros- és vadkempinges-forgalom elől a kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében. Létesülne kilátópont is.

Zagyva völgyi vizes élőhelyek és fás legelők rekonstrukciójának második üteme 230 millió forintba kerülhet, itt a BNPI-n kívül az ÖKO-PLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület is partner lenne. A Zagyva völgye a Mátrai Tájegységben található legjelentősebb madárköltőhely, de egyben vonulási útvonal is. A Hatvantól délre, a Zagyva folyó mentén található mesterséges tavak (Kincsem-tó) legalább 150 faj számára nyújtanak élőhelyet. A tervezett beavatkozások során költőszigeteket alakítanak ki, elsősorban a gulipánoknak, gólyatöcsöknek, piroslábú cankóknak és kis liléknek. Más területeken iszapkotrás, illetve nádvágás biztosítaná a sekélyvizes táplálkozóterületek fennmaradását. Terveznek egy 30 fő befogadására alkalmas látogatóközpontot is, lehetőséget biztosítva csillagtúrák szervezésére és osztályok hosszabb időeltöltésére.