Raftingpálya, libegő, de Ökocentrum-fejlesztés is szerepel a tervek között

A napokban megjelent kormányhatározat szerint több hazai térségre vonatkozóan is aktív turisztikai fejlesztési terveket fogadtak el. Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárságtól kapott tájékoztatás szerint a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégiában megfogalmazott térségi gondolkodáshoz kapcsolódva, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (AÖFK) az aktív turizmus fejlesztése szempontjából fontos térségekben fejlesztési programok készítését kezdte meg. Az első fázisban hét térség fejlesztési programja készült el, a Mátráé, a Börzsöny-Dunakanyar körzeté, Dél-Zaláé és Muraföldéé, a Körösök-völgyéé, a Bakonyé, a Tisza-tóé, valamint a Zselicé. A jövőben további 11 térség programját tervezi kidolgozni az AÖFK.

Mint az államtitkárság írta, a helyi szereplőkkel szoros együttműködésben készített programok legfőbb célja, hogy vonzóvá tegye a kirándulók, aktív pihenést keresők számára az ország legszebb tájegységeit. Az aktív turizmus fejlesztése természetesen nem csak a látogatók, hanem a helyben élők érdekeit is szolgálja, hiszen a szolgáltatók, vállalkozók bevételei nőnek, új munkahelyek jönnek létre. A programok kidolgozása során fontos szempont volt a pénzügyi, társadalmi és környezeti fenntarthatóság. A javasolt intézkedések a természetvédelmi, környezetvédelmi, erdőgazdálkodási jogszabályok messzemenő figyelembevételével kerültek megfogalmazásra. A tervezési munka során nagy hangsúlyt fektettek a helyi önkormányzatokkal, szakmai- és civil szervezetekkel, piaci szereplőkkel való rendszeres egyeztetésre, így a közös munka eredményeként a helyi közösségek ötleteit, érdekeit, céljait tartalmazó programok jöttek létre.

A programok alapvetően öt területen – vonzerő-, infrastruktúra, szolgáltatás-, szervezetfejlesztés, valamint marketing és promóció – fogalmaznak meg intézkedéseket. Ezek stratégiai fejlesztési dokumentumok, tehát a fő fejlesztési célkitűzéseket, alapelveket és intézkedéseket tartalmazzák, a projektjavaslatokat részletesen nem dolgozták ki. Az egyes beruházások, fejlesztések kidolgozása, előkészítése, tervezése, majd megvalósítása Európai Uniós és hazai források rendelkezésre állásának függvényében kezdődhet meg, a közelmúltban megjelent „Aktív turizmus fejlesztése” felhívásban összesen mintegy 64 milliárd forint áll rendelkezésre. Több vármegyében a pályázatokat már beadták, a beruházások várhatóan 2025-ben kezdődhetnek meg.

A Mátra térségére készített fejlesztési program az államtitkárság szerint egyebek között tartalmazza a Kékestető környezetének rendezését, a forgalom korlátozását, fogadóépület és Panoráma-sétány kialakítását. Mátraházán parkolót alakítanának ki, illetve Mátraháza és Kékestető között kabinos felvonót építenének. Mátraszentistvánon négy évszakos aktív turisztikai fejlesztéseket terveznek. Vannak az egész Mátrát érintő fejlesztések, ilyen a kerékpáros- és gyalogos túrázás feltételeinek javítása, tematikus utak, körtúrák és erdei kerékpáros ösvények kialakítása, de a belépési pontok (parkolók, fogadóépületek, mosdók), illetve a hegyimentő szolgáltatások fejlesztése is. A nógrádi részeken is vannak tervek, mint a Tar és Ágasvár közötti Szakadás-árok fejlesztése a Mátra Trails Center - kerékpáros park létrehozása Szurdokpüspöki térségében, vagy az Annaliget üdülőtábor megújítása Szurdokpüspökiben. Az egész Mátrát szolgálná a térségi brand kialakítása és termékfejlesztés.

A Tisza-tó környezetében egyebek között rafting pályát alakítanának ki a kiskörei duzzasztómű térségében, illetve fejlesztenék a poroszlói Ökocentrumot, bővítenék a kerékpáros hálózatot például egy északi kis körrel, valamint fejlesztenék a szolgáltatásokat. Célként jelölték meg a Tisza-tó menti települések átfogó turisztikai fejlesztését (megállópontok kialakítását, strandok és kikötők rendezését), vízről elérhető ökoturisztikai attrakciók létrehozását, vízitúra útvonalak digitális táblázását, a tájékozódás segítését, körtúrák kialakítását a tótól távolabb eső települések, például Berekfürdő bekapcsolásával. A célkitűzések között szerepel a Hortobágy és a Tisza-tó összekötése aktív turisztikai infrastruktúrával, például kerékpáros útvonallal, de ide kapcsolódik a Madárszínház megépítése a Hortobágyi halastavaknál. Jogszabályalkotás is segítheti a térséget, például a Tisza-tó törvény megalkotása, valamint rekreációs és védett zónák kialakítása a Tisza-tó vízfelületének használatára vonatkozó szabályozás módosításával.