Kevesebb kárt okoztak a kontárok az építtetőknek

A Mapei Kft. augusztusi kutatása szerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhe javulást mutat, miközben a kontármunkák okozta károk összege minimálisan (bő ötezer forinttal), 814 ezer 791 forintra csökkent. A változás azonban olyan csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről.

A cég közleménye szerint az Építőipari Bizalmi Index idén 3,6 csillagra emelkedett a tavalyi 3,35 csillagról. Bár ez mérhető javulásnak számít, még mindig csak átlagos eredményt jelent. A bizalmi index egyébként Heves vármegyében az átlagnál magasabb volt, 4,06 csillagos átlag jött ki az értékelések alapján, amely jelentősen meghaladta a régió másik két megyéjét, ahol az átlagnál rosszabbak voltak a tapasztalatok. Heves vármegye bizalmi indexe egyébként a második legmagasabb volt az országban Veszprém 4,16-os értéke mögött.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője a közlemény szerint úgy fogalmazott, az építőipar lassulása jelentős változásokat hozott a piacon. A szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak kivitelezőt és anyagokat. Emellett a megrendelők is tudatosabbak lettek, egyre többen kérnek referenciákat, és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezettek az adatok javulásához.

Az adatok alapján az építőipar iránti bizalom javulása mérsékelt, amit az is tükröz, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, míg tavaly ez az arány 49 százalék volt. Ez a 8 százalékpontos csökkenés pozitív elmozdulást jelez, azonban az optimizmus még nem általános. Mindössze a válaszadók 25 százaléka – a felmérésben 1400 embert kérdeztek meg – gondolja úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ami arra utal, hogy a bizalom fokozatosan épül, de a lakosság többsége még mindig bizonytalan vagy kritikus az építőipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban.

Duplázódó kárérték Észak-Magyarországon

A kutatás eredményei alapján a kontármunkák okozta károk továbbra is jelentős problémát jelentenek. Bár csökkentek a kárösszegek, még mindig nagy anyagi terhet rónak az érintettekre. Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 millió 624 ezer 630 forintot, ami 772 ezer 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 ezer 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 ezer 376 forintot tesz ki. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos kárösszeget Dél-Alföldön regisztrálták, ahol 547 969 forintra csökkent az átlagos kár, ami 669 ezer 120 forintos visszaesés az előző évhez képest. A kutatás készítői megjegyezték, hogy a nagyobb értékű, 10 millió forint és afeletti kárösszegek torzíthatták a megyei átlagokat, ez indokolta a nagy változásokat.

Budapesten a legtöbb a kontármunka

A felmérésben résztvevők értékelhették megelégedettségüket az elvégzett munkákról, s ezeket szakmánként súlyozva értékelték a kutatók. Kontár munkának a 40 százalék alatti elégedettség, gyengének az 55 százalék alatti számított. Ezt a kettőt vették később kontármunkának, amelynek országos átlaga 23 százalék, ami megegyezik az egy évvel korábbi értékkel, azonban a régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb arányt Budapesten mérték, ahol a válaszadók 35 százaléka számolt be kontármunkáról, Pest vármegyében pedig ez az arány 30 százalék. Az Észak-Alföldön is magas, 32 százalékos előfordulást mért a kutatás. Régiónkban az országos átlaggal megegyező volt a kontármunka aránya. Az elemzés szerint a főváros vonzza a legtöbb építkezést és felújítást, ez azonban megnöveli a kockázatát annak, hogy megjelennek kevésbé megbízható kivitelezők, akik nem tudják garantálni a megfelelő minőséget. A szakemberhiány és a nagy volumenű munkák időszakos leterheltsége miatt Budapesten gyakoribbak a kontármunkák.

Értékelés ácstól a gépészekig

A szakmánkénti értékelés szerint főként a festők, a gépészek, a villanyszerelők, valamint a víz- és gázszerelők végeztek jó munkát, a többiek átlagost. A legkevésbé az ácsok és a generálkivitelezők produktumával voltak elégedettek a megrendelők, a legtöbb kontármunkát (35-36 százalék) is körükben tapasztalták. A legtöbb kiváló teljesítést a gépészek, villanyszerelők és a víz- és gázszerelők végezték (55-58 százalék).

Az Otthonfelújítási Program csökkentheti a kontármunkát is

A kutatás szerint az Otthonfelújítási Program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. A válaszadók 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását. A programot kritizálók aránya mindössze 4 százalék, akik főként a bonyolult jogosultsági feltételeket és az adminisztráció nehézségeit említik negatívumként. Emellett néhány esetben az állami támogatások árfelhajtó hatását is problémaként vetik fel.

Markovich Béla szerint az Otthonfelújítási Program egy másik közvetett pozitív hatása, hogy hozzájárul a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát. Ennek köszönhetően a program nemcsak az energiaköltségek csökkentéséhez és az ingatlanok értéknövekedéséhez járulhat hozzá, hanem az építőipari bizalom javulásához is.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)