Problémák

2023.04.02. 11:30

Közel két hónapot kell várni egy építőipari szakemberre Hevesben

Hevesben is közel két hónapot kell várni, míg el tudja kezdeni a munkát egy kőműves, vagy burkoló.

Tóth Balázs

Idén februárban a Mapei megkérdezte az építőiparban dolgozókat, mikorra tudnak időpontot adni egy megrendelőnek. Az online kérdőívet több mint ezer szakember töltötte ki, és ugyan a felmérés nem volt reprezentatív, az derül ki belőle, majdnem feleannyit, 58 napot kell már csak várni egy szakemberre, mint egy évvel korábban (akkor a lakosságot kérdezte az építőanyag-gyártó).

A kérdés az volt, hány nap múlva tudnának elkezdeni egy új, számukra tipikus nagyságú munkán dolgozni, ha most kapnának ajánlatkérést. Az országos 58 nappal megegyező a Heves megyei szakemberek válaszának átlaga is, ez pedig a 11. helyet jelenti a megyék sorában. A legmagasabb a szakemberhiány Békésben (83 nap) és Győr-Moson-Sopronban (75 nap), míg leggyorsabban a komáromi és tolnai szakik tudnának kezdeni, ők 38 nap múlva kezdenék el a fölvállalt munkát. A környékről a borsodiak 46, a nógrádiak 52 napra tudnak időpontot adni.

Feleannyi megrendelés, mint egy éve 
Januárban a legalább négy embert foglalkoztató Heves megyei építőipari vállalkozások 3,134 milliárd forintnyi munkát végeztek, ami 77 százaléka az egy évvel korábbinak. A KSH adatai szerint nyolc és fél milliárdról három és fél milliárd forintra zuhant az új megrendelések értéke, ezek volumenben egyharmadát érik a tavalyinak. Ezen belül az épületek építése ágazat 1,18 milliárd forinttal részesedik, ami 700 millió forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megyei építőipari cégek január végi szerződésállománya 7,3 milliárd forintot tett ki, ami kevesebb, mint a fele a tavalyinak.

A felmérés szerint minél nagyobb munkáról van szó, annál hosszabb a várakozási idő. Az apróbb javítások várakozási ideje átlagosan 46 nap, a kisebb kivitelezéseké és felújításoké 56 nap, a közepes beruházásoké 66, a nagyberuházásoké 71 nap. A legtöbbet idén is generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 75 napot. A kőműves 70, a burkoló 65 napra tud munkát vállalni. A legkevesebb a víz- és gázszerelők vállalási ideje, 27 nap, az épületgépészé 33 nap, a villanyszerelőé 40 nap.

A Mapei szerint a csökkenő vállalási idő egyértelműen a kereslet csökkenését jelzi. Érezhető a visszaesés a lakossági piacon, a magánépíttetők kivárnak, sokan reménykednek valamilyen beruházási támogatásban, mint az otthonfelújítási program volt.

A munkadíjakat tekintve számottevő különbség van Kelet- és Nyugat-Magyarország között. A szakipari munkák átlagos négyzetméterára Budapesten és Pest vármegyében kiugróan magas. Budapesten 9376 forint, Pest vármegyében 9409 forint a munkadíj négyzetméterenként. A legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a szakipari munkák négyzetméterára, 5448 forint. Vas vármegyében 5869 forint, Bács-Kiskun vármegyében 6359 forint a négyzetméterár. Megyénkben az itteni válaszadók árait átlagolva 7073 forint jött ki, amely elmarad az országos átlagtól, de így is a nyolcadik legmagasabb a megyék között, viszont még a nógrádiak is drágábban dolgoznak ötszáz forinttal.

A Mapei információi szerint a 8636 forintos (több mint 21 eurós) átlagos négyzetméterár már európai szintű munkadíjnak felel meg. Markovich Béla, a cég ügyvezetője szerint ez fékezi a kivándorlást, ilyen munkadíjak mellett a szakemberek többségének nem éri meg külföldre menni. Azonban, ha tovább csökken a kereslet, hiába a magas munkadíjak, munka nélkül félő, hogy újra felerősödik a szakképzett építőipari szakemberek kivándorlása. A fölmérést kitöltők kétharmada tervez áremelést 2023-ban, átlagosan 14 százalékkal növelnék a vállalási árakat.

A szakemberek 43 százaléka nem érzékel nehézséget az építőanyag-ellátásban. Kisebb nehézséget 53, jelentőset 3 százalékuk tapasztal. A legtöbben közülük a faanyagok, szigetelőanyagok és csempeáruk terén találkoznak ellátási problémákkal. Az alapanyaghiány a válaszadók háromnegyedét befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben a határidők betartásában.

A kereslet mérséklődése érezhető a szakemberek hangulatán is, kevésbé optimistán tekintenek a jövőbe. A megkérdezett szakember válaszadók negyede véli úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok, ugyanennyien pedig azt mondták, nem változnak a körülmények, felük viszont azt látja, nem jó az irány az építőiparban.

Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában