Szétosztanák az iparűzési adó egy részét, sok a kérdés a polgármesterektől

A települések helyi iparűzési adója egy részének járási szétosztásáról, azaz a versenyképes járások program kapcsán tartott fórumot Egerben polgármestereknek György István, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára. Elöljáróban Ignácz Balázs Heves vármegyei főispán ismertette, hogy Heves hét járása közül öt az átlagos fejlettségi szint alatt van, amelyeket a fejlődés útjára kell állítani. Ehhez lesz pénz, amiből közszolgáltatásokat, gazdaságot lehet fejleszteni, az elérhetőséget lehet javítani.

György István elmondta, a témával a kormány gazdasági és stratégiai kabinet foglalkozott. A járásokat, leszakadó térségeket szeretnék helyzetbe hozni, hogy csökkenjenek a területi különbségek. 2010-2020. között volt európai uniós támogatás, most ez nem áll rendelkezésre. Ezért szeretnék a települések 2025-ös helyi iparűzési adó (HIPA) növekményét - azaz az ilyen címen befolyó bevételeket a 2024-es szinten fagyasztanák be – helyben megpályáztatni és fejlesztési célokra fordítani. Szerinte az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszerben a települések közötti különbségek fokozódtak, egyes városok nagyon jó helyzetbe kerültek, más települések lecsúsztak.

Ismertette, Heves vármegyében 2013-ban a Pétervásárai, a Hevesi és a Füzesabonyi járás is az átlagos fejlettségi szint 75 százaléka alatt volt és átlag alattinak számított a Bélapátfalvi is, ezek közül a Füzesabonyi került a fejlődő járások közé. A mostani elképzelések szerint a Pétervásárai, a Bélapátfalvi, a Hevesi és a Füzesabonyi kerülnek azok közé, ahol a többlet iparűzési adót kiegészítenék a közös alapból 250 millió forintra, az Egri járásban pedig 500 millió forintra, míg a Hatvani és Gyöngyösi járás azok közé kerülne, ahol a növekmény teljes egészében visszapályázható lenne. Mindez egy 65 milliárd forintos alapból történne, amelybe nem csak a vidéki járások pénze kerülne be, hanem a főváros 20 milliárd forintja is, azonban Budapest nem kapna vissza belőle. A településeknek fizetniük kellene a szolidaritási hozzájárulást is.

György István ismertette az elképzelt pályázati rendszert is, amely az ország 2025-ös költségvetésének elfogadását követően véglegesedhet. A tervek szerint január 6-án kezdődne a pályázati folyamat, az önkormányzatoknak a tavasz folyamán kell benyújtaniuk ötleteiket (meghatározott célokra), majd ezeket a 2 ezer lakos feletti települések polgármestereiből és a kisebb, de közös önkormányzati hivatalokat gesztorként működtető községek polgármestereiből álló járási fejlesztési tanácsok véleményezik, majd kétharmados támogatottság esetén továbbítják a főispánon keresztül a minisztériumnak. Döntés júliusban várható, az igényelt forrást két részletben kapnák meg a települések. A pénzt fejlesztésre lehetne felhasználni, de elképzelhető, hogy bizonyos mértékig működést is lehetne belőle finanszírozni.

Beszélt arról, hogy a TOP Plusz pénzekből most több településtől kértek vissza előleget, mert még nem használták föl, de azt újra meg fogják kapni. Történelmi okokból néhány település jól járt az iparűzési adóval, s teljesen nem is szabad ezt megszüntetni, hiszen az önkormányzatok működési költségeik harmadát ebből fedezik. Ugyanakkor fölsorolta, hogy nagyságrendi különbségek vannak adóerő képességben. A községeknél az egy főre jutó adóerő-képesség 429 forinttól 3,832 millió forintig terjed, a fővárosi átlag 98 ezer forint, a megyei jogú városokban 34 ezertől 189 ezer forintig, a városokban 5300 forinttól 584 ezer forintig terjed a skála. Szerinte az iparűzési adó olyan különbségeket generált, amelynek el kellett kezdeni az egalizációját a szolidaritási hozzájárulással, így kicsit igazságosabb a rendszer, ha az elvonást nem is tartják annak, míg azok igen, akiknél adottságaik révén nem keletkezik annyi HIPA. A kiegyenlítő mechanizmust szerinte az iparűzési adóval lehet megoldani. Ugyanakkor a versenyképes járások projekttől nem reális elvárni az egész önkormányzati finanszírozás megoldását. A járások többségének nyit meg forrásokat, más területektől elvett pénzekből, néhányaknak duplázást jelent, mások pedig az általuk befizetett adókat kapják meg.

Az elképzelést több polgármester is véleményezte. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere szerint rendben van a kompenzáció, ha az általuk befizetendő szolidaritási adó nem növekszik, s nem úgy közelednek egymáshoz a települések, hogy a gazdagabbak, akik megdolgoztak azért, hogy fejlődjenek, szegényebbek lesznek. Kifejtette, több település is fejlesztett iparterületet uniós vagy saját forrásból, ahová 2025–ben, 2026-ban települhetnek üzemek, az ő iparűzési adójukat így elvonnák. A 2024-ben befagyasztott iparűzési adóval az inflációval reálértéken csökkenni fog a bevételük.

Horváth Richárd, Hatvan polgármestere szerint igazságosan kellene megállapítani, milyen szinten fagyasztják be az iparűzési adót, az ő esetükben ugyanis 2023-hoz képest 2024-ben 200 millió forinttal kevesebb volt a HIPA-bevétel. Tőlük így duplán vennék el a következő években a növekményt. Megjegyezte, a szolidaritási hozzájárulás korábban bevételeik 8 százalékát tette ki, most viszont már a 34 százalékát viszi el. Hozzátette, a TOP Pluszban Egernek, Gyöngyösnek és Hatvannak saját kerete van, Hatvannak hét évre 1,4 milliárd forint jutna, ha megkapnák, de egyelőre bent állnak a pályázataik.

Tuza Gábor, Sirok polgármestere szerint igazságos, ha a Liszkó-völgyben 20-30 településekről bejáró dolgozók lakóhelyei is kapnának a befizetett adóból. Örülne, ha látná, hogy a szolidaritási adójukból kap Istenmezeje, Mátraballa, Mátraderecske. Megjegyezte, náluk egy cég százmillió forinttal több iparűzési adót fizetett be tavaly, amelyet idén visszautaltak. Ha jövőre ismét nő a bevételük, mert a társaság befizeti az adót, akkor ők rosszul járnak.

Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere szerint ők nem örököltek ipari üzemeket, csak egy cementgyár romjait, ingyen adtak telkeket, saját pénzből, a befolyt iparűzési adóból és uniós forrásból építettek utakat, közműveket, ezeket figyelembe kellene venni a rendszer kidolgozásakor.

György István elmondta, továbbítja az észrevételeket, ígéretet tett a javaslat finomhangolására.