Sokan mindent megtesznek, hogy a község ne hírhedt, inkább híres legyen

Augusztusi hétköznap érkeztünk a dél-hevesi faluba, Tarnabodra. A helység központja egyre egységesebb, szebb képet mutat: köszönhető ez egyrészt az önkormányzatnak és a közmunka-programnak, másrészt a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Talán e szervezet megjelenése jelentette a legtöbbet a falunak.

Köztudott, még 2004 őszén indult el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az akkori Ifjúsági, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint Tarna­bod összefogásával az a „Befogadó falu” projekt, amelynek során fővárosi hajléktalan családoknak biztosítottak új életkezdési feltételeket. A megyénkbeli településen a máltaiak több mint tíz ingatlant vásároltak meg, s több család is megfordult itt hosszabb-rövidebb időre. Azóta tizenhárom év telt el. Már van, aki meg tudta vásárolni az egyik házat csok segítségével, a kezdő csapatból öt família lakik azóta is Tarnabodon, de sokan önállósodtak.

– A program még mindig működik, de már nem teljesen úgy, ahogy elkezdtük – mesélte Pető Zoltán polgármester. – A szeretetszolgálattal azóta is nagyon jó a kapcsolat, bármikor fordulhatunk egymáshoz segítségért. Közös munkánk ma már inkább a közös intézményfenntartásból, pályázatokról és a szociális segítségnyújtásról szól. Minden működik, amit létrehoztunk. Nincsenek üres ingatlanok, létrejött egy gyermekház, átvették az iskola és az óvoda működtetését, ettől az évtől újra van tanodánk, sőt a bontóüzem is az ő nevükhöz fűződik – részletezte a faluvezető, aki maga is tősgyökeres tarnabodi. A község minden szegletéhez köti valamilyen emlék, és minden lakót ismer, tudja gondjaikat és örömeiket is.

– Mivel az önkormányzat nem rendelkezik önerővel, ezért a fejlesztéseinket a közmunkaprogram segítségével oldjuk meg – mondta. – Jelenleg 140 közmunkás dolgozik a településen, így nincs munkanélküli a faluban. Az ő segítségükkel újult meg a faluközpont is. Sokan már rá sem ismernének: kulturált buszvárókat, parkolókat, piacteret alakítottunk ki. Jelenleg a temető mellett készül ugyanilyen parkoló 16 férőhellyel – tudatta, s hozzátette: ezen túl hat hektáron gazdálkodnak, a krumplit például most termelik majd be, de a falut szegélyező hat kilométer hosszúságú árvízelvezetőket is folyamatosan tisztítják.

– Jövőre nagy attrakció megvalósítását tervezzük: Boco­nád felé, egy most még elhanyagolt területen, közparkot hozunk létre. A tulajdonjogi viszonyok rendezése már folyamatban van, a munka is elkezdődhet hamarosan: játszópark, liget, sétányok készülnek majd ott – ismertette Pető Zoltán.

A hivataltól pár percnyi sétára lévő Mazsola Biztos Kezdet Gyermekházban minden nap nagy a nyüzsgés. Itt három évesnél fiatalabb gyerekekkel és családjaikkal foglalkoznak. Szülők, nagyszülők gyermekeikkel, unokáikkal bármikor betérhetnek ide, ha segítségre van szükségük. Kálósiné Tóth Katalin és kollégái mindig azon vannak, hogy támogassák a szocializációjukat, megoldást találjanak a gondjaikra, legyen szó családalapításról, háztartásvezetésről vagy ügyintézésről.

– Minden helyi családról tudunk. Kellett azért idő, hogy befogadjanak és megosszák gondjaikat. Mostanra sokszor kérdés nélkül is beavatnak a magánügyeikbe. Kiépült a bizalom – említette mosolyogva Katalin, aki jelenleg nemcsak a gyermekházban, de az újrainduló tanodában is foglalkozik a bodi gyerekekkel.

Ám a máltai szeretetszolgálaton kívül sokaknak fontosak még a tarnabodiak: lapunkban többször cikkeztünk már a Tarnabod és mi elnevezésű önkéntes – főként budapesti civilekből álló – csoportról, akik augusztus 26-án érkeznek legközelebb a faluba. Jelenleg tanszereket gyűjtenek, de főzni is fognak.

Míg a tanodában beszélgettünk a gyerekekkel – akik meséltek legnagyobb nyári élményükről, a szilvásváradi ötnapos táborról –, Kata csak mosolygott, majd hozzáfűzte: nemcsak a fiataloknak, a pedagógusoknak is nagyon emlékezetes kirándulás marad.

– Ilyenkor, nyáron mindenki előtt nyitva áll a tanoda kapuja. Odabent számos játéklehetőség, három darab számítógép, pingpongasztal várja a fiatalokat. Nincs olyan nap, hogy ne sorakoznának fel már 10 óra előtt, hogy bejöhessenek az épületbe – mesélte Kata, akitől azt is megtudtuk: az óvodásokat nyáron is várja, nem zárt be.

Megérkezett a tanodához Pető Zoltán is, aki elmondta: a tizenévesekkel van a legtöbb gond. Hevesre, Egerbe járnak középiskolába és többen elkallódnak sajnos, mert a tanulás csak azon a családoknál élvez prioritást, ahol a tudás érték. Ám sokaknál csak az a cél, hogy bejussanak a közmunkaprogramba. Ezért azt tervezi: a következő tanévtől, minden pénteken, amikor a diákok hazatérnek az iskolából, várná őket egy mentor a faluban, akivel rendre megbeszélhetnék a problémáikat, és segítene nekik a jövőjük tervezésében.

Katára mindig lehet számítani

– Nálunk a rendszerességre szoktatás, az együttműködés a lényeg. Együtt játszunk, énekelünk, mondókázunk a gyerekekkel és a szülőkkel. A szülőkkel szeretnénk megtapasztaltatni ezeket a jó gyakorlatokat: otthon is legyen igényük arra, hogy foglalkozzanak csemetéjükkel – árulta el Kálósiné Tóth Kata.

Pusoma Szilvia hét gyermekével – Kincsővel, Anasztáziával, Veronikával, Kamillával, Béluská­val, Leonidásszal és Anitával – mindennap megfordul a gyermekházban és az óvodában is. Mint mondta: a máltások által biztosított programok nagyon sokat segítettek gyermekei fejlődésében. Rendszeres résztvevője a szerdai szülőklubnak is, ahol megbeszélik problémáikat, a heti teendőket, ide jár mosni, sőt a védőnő is itt van. – Katára mindig lehet számítani – tette hozzá a 32 éves asszony.