A viszneki fizikusok a konferencián a túlsúly azonnali eltűnéséről is beszéltek

A napokban immár 10. alkalommal szervezték meg a gyöngyösi Femtoszkópia Napjai nevű tudományos konferenciát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Károly Róbert Campusán, a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának kutatói, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont WFK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatóival közösen. A nemzetközi rendezvényen megünnepelték az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN fennállásának 70. évfordulóját is. A konferencia részleteiről a viszneki Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja beszélt portálunknak.

– A 10. Femtoszkópia Napok programjában idén is, immár hagyományos módon, nemcsak személyes jelenléttel, hanem távolról, az interneten keresztül is részt vehettek a kutatók és diákok. A kétnapos rendezvény 24 résztvevője összesen 19 angol és magyar nyelvű tudományos előadást tartott, illetve hallgathatott meg. Hagyományos céljukon, a részecske- és magfizika speciális, femtoszkópiai szakterületének áttekintésén, a legújabb kutatási eredményeinek megismerésén túl az idén megünnepeltük a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 70. születésnapját is, a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének tagjaival közösen. A CERN 70. születésnapját az összes érintett magyarországi szervezet: a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a HUN-REN ATOMKI és a WFK is megünnepli. A gyöngyösi ünnepségre a jubileumi, immár 10. alkalommal megrendezett Femtoszkópiai Napok alkalmából került sor. Ennek résztvevőit Dr. Zörög Zoltán köszöntötte. A gyöngyösi campus főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az intézmény örömmel ad otthont a Femtoszkópia Laboratórium világszínvonalú kutatásainak, és reméli, hogy a Femtoszkópia Napok rendezvénysorozat a jubileumi, 10. rendezvény után is folytatódni fog majd – részletezte Csörgő Tamás.

A gyöngyösi femtoszkópia konferencián a MATE kutatói is részt vettek

Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy a MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának három kollégája is tagja volt annak az öttagú kutatócsoportnak, amelynek egy 48 évig tartó óriási nemzetközi versenyben, a világon elsőként sikerült döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny, közel ötven évig rejtőző részecske, az odderon létezésére. Ezt az eredményt a CORDIS, az Európai Bizottság tudományos kutatásokat figyelő szervezete mérföldkőnek ismerte el a CERN Nagy Hadronütköztetőjének, az LHC gyorsítónak a kutatási eredményei között. Az Odderon-csere felfedezésében döntő szerepet játszó magyar-svéd kutatócsoport tagjai Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a HUN-REN WFK tudományos tanácsadója, a MATE Műszaki Intézetének kutatóprofesszora, a Femtoszkópia Laboratórium és kutatócsoport vezetője, továbbá a szintén viszneki származású Novák Tamás, a MATE Műszaki Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, illetve Roman Pasechnik, a svédországi Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense, valamint Ster András, a WFK nyugalmazott fizikusa és Szanyi István, a WFK fiatal kutatója, az ELTE fizikus doktori iskola doktorjelöltje.

– Az Odderon összetett, három vagy több, páratlan számú gluonból álló részecske, amely a nagyenergiájú proton-proton és proton-antiproton rugalmas ütközések közötti különbségért felelős. Az eredményekből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik: amint azt már három éve, a 7. Femtoszkópiai Napok hírei között is jeleztük, az Odderon-csere felfedezése új fejezetet nyitott az erős kölcsönhatás vizsgálatában. Az idei, 10. Femtoszkópia Napok konferencia egyik központi témája továbbra is az Odderont felfedező kutatások kiszélesítése, valamint a felfedezés feltételeinek kritikus elemzése volt, a legújabb mérési adatok tükrében. A 10. Femtoszkópai Napok programjának fontos része volt a Bose-Einstein korrelációk kutatásának vizsgálata. Legújabb eredményeink szerint a részecskék a halakhoz, madarakhoz vagy más, ragadozó emlősállatok mozgásához hasonló, Lévy típusú mozgást, repülést mutatnak. A kutatások egyre több kísérletben, a LEP gyorsító L3 kísérlete és a BNL RHIC gyorsító PHENIX kísérlete után a CERN SPS NA61, a RHIC gyorsító STAR és az LHC gyorsító CMS kíséretében is megfigyeltek hasonló mozgást, és megmérték a Lévy repülést jellemző fizikai mennyiségeket. Ezek közül a Lévy kitevő egy újfajta, régóta keresett halmazállapot-változás jele lehet. Az ígéretes eredményeket az ELTE, a MATE és a HUN-REN WFK kutatói Touluse-ban, Franciaországban is ismertették, a szakterület WPCF 2024 nevű konferenciáján. Ezeket az új kísérleti eredményeket és értelmezéseiket elsősorban Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára és tanítványai ismertették. A Lévy témájú kutatási eredmények között kiemelkedett a jómagam és Lökös Sándor (MATE Gyöngyös és IFJ PAN, Krakkó) által is ismertetett PHENIX kísérleti eredmény, amely jelenleg szakfolyóiratban megjelenés alatt áll – sorolta Csörgő Tamás.

– Ez az eredmény egy régóta várt részecskefizikai szimmetria helyreállását jelzi az USA Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumának RHIC gyorsítójában, a PHENIX kísérlet által mért arany-arany nehézion-ütközésekben. Ennek az eredménynek a lényege az, hogy a Világegyetem ősanyagát alkotó, forró és sűrű, erősen kölcsönható anyagban nem csupán a kvarkok közel tökéletes folyadékát figyelhetjük meg, hanem egy ikertestvér részecskepár egyik túlsúlyos tagja egy szempillantásnál jóval rövidebb idő alatt tömegének közel 40 százalékát elveszti és ikertestvérével közel azonos tömegűvé válik. Erről az eredményről a szakcikk megjelenése után, hamarosan részletesen is beszámolunk majd. Kasza Gábor a CERN’70 ünnepi szekcióban tartott ismeretterjesztő előadásában középiskolások számára is érthető formában foglalta össze ennek a kísérleti eredménynek a lényegét, a villámgyors tömegcsökkenés közvetett megfigyelésének a jelentőségét, lényeges amerikai eredménnyel egészítve ki az európai kutatási eredményeket – részletezte Csörgő Tamás.

A viszneki fizikus arról is beszélt, hogy a 10. gyöngyösi Femtoszkópia Napok fontos témája volt a MATE kutatói közötti együttműködési lehetőségek és a modell-független kutatási eredmények lehetséges alkalmazásainak feltérképezése is.

– Ezen a területen kiemelkedő volt Lakner Zoltán professzor úrnak, a MATE egyetemi tanárának gazdaságtudományi, versenyképesség kérdéseiben tartott előadása és Vitális Flóra doktorandusz előadása a gyümölcsök minőségének fizikai módszerekkel történő jellemzéséről. Ehhez a szekcióhoz kapcsolódott Ricardo Prado (Pro-Sharp Hungary Kft.) előadása is, a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokban történő lehetséges alkalmazásairól – foglalta össze Csörgő Tamás.