Fontos a láthatóság! – Így előzhetjük meg a biciklis baleseteket

– Nem kapunk elsőbbséget, kiugrik elénk a gyalogos vagy az út szélén parkoló kocsi ajtaja váratlanul kivágódik. A kerékpározás rejt néhány veszélyforrást – mondta lapunknak Árva János. Kiemelte, a kerékpár a KRESZ értelmében jármű, tehát a vezetéséhez ugyanazok a feltételek szükségesek, mint más jármű esetében: járművezetésre alkalmas állapotban kell lenni, és ismerni kell a KRESZ-t.

– Lényeges, hogy hol közlekedhetünk bringával. Az esetek többségében az úttesten kell s érdemes közlekedni, hacsak nem tilos. Ha az út mellett van kerékpárút, akkor természetesen csak itt szabad kerékpározni – részletezte. Feltettük a kérdést, hol tilos a kétkerekűzés. Mint mondta, a járda tiltott zóna, bár két kivétel van.

– Mivel a 12 évnél fiatalabb gyerekek főútvonalon még nem kerékpározhatnak, ezért ők haladhatnak a párhuzamos járdán, legfeljebb 10 kilométeres óránkénti sebességgel. A másik kivétel: lakott területen lévő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, közlekedhetünk a járdán – tette hozzá Árva János. A számos más szabály mellett hangsúlyozta, mindig törekedni kell arra, hogy jól láthatóak legyünk.

– A legtöbb kerékpáros baleset azért történik, mert a gépjárművezetők nem veszik észre a kerékpárost. Hogy ezt elkerüljük, két dologra kell különösen ügyelni: már szürkülettől közlekedjünk kivilágítva, és kerüljük a gépjárművek holttereit – figyelmeztetett.

Ehhez kapcsolódva megnéztük, szűkebb hazánkban hány kerékpáros baleset történt tavaly. Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság adatai szerint összesen 35 ilyen eset történt.

A személysérüléses közúti közlekedési balesetek okozói 2018-ban Heves megyében:

Személygépkocsi

372

Kerékpár

35

Tehergépkocsi

21

Gyalogos

34

Motorkerékpár

40

Segédmotoros kerékpár

16

Autóbusz

7

Egyéb

6

Forrás: ORFK

Viszont a körültekintően és figyelmesen közlekedőkkel is történhetnek balesetek. Ezért fontosnak tartottuk összefoglalni, hogy mi a teendő, ha esetleg egy baleset részese lenne. Fürné Mosoni Anita, az Eszterházy Károly Egyetem Gyógypedagógia Tanszék mesteroktatója az elsősegélynyújtásról szólt.

– Személysérüléssel járó baleset esetén mindenképp értesíteni kell a mentőket. Sokszor az ütközést követő sokk és adrenalin miatt nem veszi észre az ember, hogy komolyabb baja lett – emelte ki. Mint mondta, a legelső teendő mindig a helyszín biztosítása. Miután ezt biztosítottuk, már közelebbről meg tudjuk vizsgálni a terepet. Először is mérjük fel, hogy hány sérült van és kinek milyen súlyos az állapota.

– Aztán jöhet a betegellátás. Például egy erős vérzéstől rövid idő alatt ki lehet vérezni, azonban ha időben gondoskodunk annak csillapításáról, az esetek többségében megmenthetjük az illető életét. A döntő első néhány percben általában nincs jelen szaksegítség, ezért a jelen lévő laikusok lélekjelenlétén múlhat akár egy élet – hangsúlyozta a mesteroktató.