Bünteti, de egyben védi is a jog a hivatalos személyeket

– A Büntető törvénykönyv úgy rendelkezik: az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – ismerteti a rendelkezést dr. Konkoly Thege László. – A jogforrás részletes felsorolást tartalmaz arról, hogy mely tisztséget betöltő, illetve milyen foglalkozású személyek minősülnek hivatalos személyeknek. Közéjük tartoznak a megyei kormányhivataloknál közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítők is, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

Dr. Danku Judit az Egri Járási Ügyészség egyik eljárását említi. A vádhatóság három Nógrád megyei férfi ellen emelt vádat, akik közül ketten az egyik ottani járási hivatal közlekedési hatóságának dolgozói voltak, így e munkakörük ellátása során hivatalos személynek minősültek.

– Kettejük közös ismerőse, az ügy harmadrendű vádlottja tavaly januárban az interneten rábukkant egy eladó autóra, melynek műszaki állapotáról és adatairól szeretett volna részletesebb ismereteket szerezni, mielőtt megvásárolja azt – eleveníti fel a történteket a helyettes sajtószóvivő. – Tisztában volt azzal, hogy a KPM-es ismerőse, az elsőrendű terhelt hozzáfér az országos gépjármű-nyilvántartás közhiteles, de nem nyilvános adataihoz. Felhívta hát őt telefonon, és megkérte, hogy nézzen utána az általa megvásárolni kívánt személygépkocsinak. Az illető, mint hivatalos személy, az ügy másodrendű vádlottjának a közreműködésével, tiltott módon és jogosulatlanul, ráadásul magáncélra megszerezte a kért adatokat. Azokat az autót vásárolni óhajtó ember rendelkezésére bocsátotta. A férfi ezt követően meg is vette a járművet.

Az ügyészség megállapította: a hivatalos személyek pontosan tudták, jogtalan előnyszerzés céljából szegték meg a hivatali kötelességüket. Mégpedig azzal, hogy jogosulatlanul kérték le egy magánszemély számára az általa megadott hatósági jelzésű személygépkocsi nyilvántartási adatait. Azokat pedig közölték a felbujtójukkal, akit ennek révén előnyös szerződéskötési helyzetbe hoztak.

– Az Egri Járási Ügyészség az első- és a másodrendű vádlottat társtettesként, míg a harmadrendű terheltet felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének elkövetésével vádolja – közli dr. Danku Judit. Hozzáteszi, vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság pénzbüntetést szabjon ki mindhármukkal szemben.

Az ügyben az Egri Járásbíróság hozza majd meg az elsőfokú ítéletet.

A büntetőjogi törvény azt is tartalmazza, hogy a hivatalos személy a tevékenysége során nem csak fokozott felelősséggel tartozik az általa tanúsított magatartásért, hanem – más oldalról – fokozott büntetőjogi védelemben is részesül. Ennek bizonysága az az eset, amelyről dr. Konkoly Thege László tájékoztat:

– A Gyöngyösi Járási Ügyészség egy 46 esztendős közterület-felügyelő ellen emelt vádat. Az illető idén áprilisban szabadnapos volt, amikor otthonról telefonon felhívta egyik munkatársát – a későbbi sértettet –, akit megkért arra, hogy a közterület-felügyelet hivatali gépkocsijával magáncélból vigye el a fiát az egyik gyöngyösi autószervizbe. A kollégája azonban nem teljesítette a kérést. Ekkor a vádlott feldühödve bement a közös munkahelyükre, ahol igencsak feldúlt állapotban szidalmazta a vele egy munkahelyen dolgozót, akire ezt követően még rá is támadt. Dulakodni kezdtek, ennek során a terhelt ököllel állon ütötte áldozatát, valamint elszakította a nyakláncát is. A bántalmazásnak a jelen lévő munkatársak vetettek véget azzal, hogy kivezették a támadót az irodából. Az ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat az elkövető ellen, és vele szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozza a vádiratában.

Az ügyben a Gyöngyösi Járásbíróság dönt első fokon.

Ők tekintendők hivatalos személynek a törvény szerint

A Büntető törvénykönyv 459. szakasza értelmében hivatalos személy a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi ­szószóló és az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a ­közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, a bíró, az ügyész és a választott bíró. Továbbá az alapvető jogok biztosa és helyettese, a közjegyző és helyettese, az önálló bírósági végrehajtó, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka. Az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök, az Országgyűlés, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, központi államigazgatási szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, a választási bizottság tagja.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock