Gyöngyöspatai iskolaügy: ki kell fizetni a kártérítést a roma diákoknak

Nem vagyoni károk esetében a kártérítésnek az egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, s természetbeninek az alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Ezt mondta ki a gyöngyöspatai szegregációs per felülvizsgálati eljárásában hozott ítéletében kedden a Kúria, amelynek eljáró tanácsa a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős határozatát. Az ítélőtábla – mint korábban megírtuk – hatvan felperesnek csaknem százmillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket.

Az alperesek a gyöngyöspatai önkormányzat, a patai Nekcsey Demeter Általános Iskola és az illetékes tankerületi központ voltak. Az ítélőtábla a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítésében és részükre alacsonyabb szintű oktatás nyújtásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés miatt hozta meg jogerős ítéletét.

Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, míg a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének a mérséklését is kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak. Kimondta: ebben az ügyben az 1959. évi Polgári törvénykönyvet kellett alkalmazni, amely 1978-tól ismerte a nem vagyoni (erkölcsi) kártérítés intézményét, amit a jelenleg hatályos Polgári törvénykönyvben a sérelemdíj váltott fel. A Kúria a törvényszöveg, annak indokolása, s a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata alapján állapította meg, amit a döntésében tegnap kifejezésre juttatott. A határozat közli: pénzbeli kártérítés pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel megindokoltan állapította meg.

A Heol kérésére a Kúria döntésére Horváth László, a térség országgyűlési képviselője ekképpen reagált: a Kúria, sajnos, a természetbeni oktatási, képzési kártérítés lehetőségét elutasította, s a 100 millió forint pénzbeli megfizetése mellett foglalt állást. Ez a döntés rossz és igazságtalan! Igazságtalan, mert egy egész települést büntet egyoldalúan és túlzóan egy kisebbség vélt vagy valós sérelmeiért. Rossz és káros, mert felrúgja a társadalmi békét. A jövőben mindent meg fogok tenni azért, hogy hasonló pénzszerző akciókra ne legyen lehetőség! Ha szükséges, törvénymódosítást is fogok kezdeményezni!