Közel 99 százalékos Heves megye váderedményességi mutatója

– Június 10-én ünnepelték a Magyar Ügyészség Napját. Mennyiben emlékeztek másképpen az önálló ügyészi szervezet 1871. évi létrehozására az idén, mint a korábbi esztendőkben?

– Az idei, járvány sújtotta évben az ilyenkor szokásos, az Igazságügyi Palotában rendezett központi, illetve a főügyészségen szervezett helyi ünnepséget nem tarthattuk meg. Ugyanakkor Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr az ügyészségi alkalmazottakhoz intézett videóüzenetében emlékezett meg az Ügyészség Napjáról. Abban sem tértünk el a hagyományoktól, hogy ebből az alkalomból a munkájukat kiemelkedő színvonalon és példás szorgalommal végző munkatársaink kitüntetésben részesültek. Büszkeséggel tölt el, hogy Legfőbb Ügyész úr a Heves Megyei Főügyészségen folyó ügyészi munka szakmai színvonalát ebben az évben is nagyra értékelte, az itt szolgálatot teljesítők közül többeket is magas elismerésben részesített.

– Önnek a legfőbb ügyész az ügyészi szervezetben adható legmagasabb szakmai kitüntetést, a Kozma Sándor-díjat adományozta. Hogyan fogadta az elismerést?

– Rendkívüli megtiszteltetés ez a számomra, nagyon büszke vagyok rá. Rég vallott meggyőződésem ugyanakkor, hogy egy vezetőnek odaítélt kitüntetés valójában az általa vezetett szervezeti egységben dolgozók összességének a munkáját értékeli, és így – közvetve – az egész szervezetet illeti. Nyilvánvaló, hogy e díjban a kollégáim elhivatott és az elmúlt években kifejtett színvonalas munkája nélkül nem részesülhettem volna. Ezt igazolja az is, hogy rajtam kívül a kiváló és eredményes szakmai munkájáért Dr. Vermes Róbert egri járási ügyészségi csoportvezető ügyész Magyar István-díjat, Berzevicziné Szerencsi Mónika főügyészségi és Rozsnakiné Petrus Anita egri járási ügyészségi írnok, valamint Törökné Kovács Andrea gyöngyösi járási ügyészségi irodavezető Eredményes Munkáért Oklevelet vehetett át.

– A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet eddig nem ismert feladatok elé állította a megye ügyészi dolgozóit is. Miként értékeli az ekkor végzett munkájukat?

– Amint az Legfőbb Ügyész úr már említett videóüzenetében is elhangzott, az ügyészi szervezet a járványveszély idején három komoly kihívással – a dolgozók egészségének védelmével, az ügyészségi munka hatékonyságának, színvonalának megőrzésével és a munkahelyek biztosításával – küzdött meg sikeresen. Lassan visszaállnak a munkavégzés korábbi feltételei, de ezek bizonyára az igazságszolgáltatásban sem lesznek már ugyan olyanok, mint a járványhelyzet előtt. Az már most látható, hogy a jövőre nézve hatással lesznek például az eleinte kényszerű home office során szerzett, sok szempontból kifejezetten pozitív tapasztalatok. Ezeket – élve a technikai fejlődés adta lehetőségekkel – feltétlenül hasznosítani kívánjuk a későbbiekben.

– Mik voltak ennek az időszaknak a konkrét tapasztalatai a megye ügyészei életében?

– Kollégáim áldozatos munkájának köszönhetően a megye ügyészi szervei a járványhelyzet alatt is zökkenőmentesen, az itt megszokott magas szakmai színvonalon látták el a feladataikat. Mindvégig szem előtt tartották a veszélyhelyzet idejére elrendelt, kormányrendeletben kihirdetett, eljárásjogi változásokat is eredményező intézkedéseket. Ezeknek a rendelkezéseknek nem titkolt célja az volt, hogy a büntetőeljárások további gyorsítása mellett, azok során minél inkább elkerülhető legyen a személyes kontaktus. A bírósági tárgyalások a legszükségesebb esetekre korlátozódtak, ám, ha mégis tárgyalást kellett tartani, azon a kollégáim minden esetben az ügyészség által biztosított védőeszközök használatával vettek részt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne éltünk volna többször is például a távmeghallgatás indítványozásának törvényben biztosított lehetőségével, vagy ne tettünk volna gyakorta büntetővégzés meghozatalára indítványt. Utóbbi esetekben a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozhat érdemi döntést a bűnügyekben, ha annak feltételei fennállnak, s a bizonyítékok ehhez elegendőek. Ilyen indítványt a járványveszély idején korábban soha nem látott, példátlan számban, 191 esetben tettünk, és ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánjuk.

– A veszélyhelyzetben érvényes egészségügyi-biztonsági intézkedések okán a főügyészségen elmaradt idén a szokásos, az előző évet értékelő összügyészi értekezlet. Az Ügyészség Napja jó alkalom arra, hogy megvonják a 2019-ben végzett szakmai munka mérlegét.

– A megyei főügyészség idén is elkészítette az előző év szakmai munkáját áttekintő beszámolóját. Ennek alapján megállapítható, hogy a megyei ügyészi szervezet továbbra is magas színvonalon – törvényesen, időszerűen és eredményesen – teljesít. A 2019-es volt az első olyan év, amikor megmutatkozhatott a 2018-ban bekövetkezett nagy horderejű jogszabályi változásokhoz, a megújult eljárásjogi kódexekhez való alkalmazkodás, az ezekhez kötődő új szemléletmód elsajátításának milyensége és minősége. A célkitűzésünk az volt, hogy az ügyészi munkavégzés szakmai színvonalát a megújult jogszabályi környezetben is megtartsuk, sőt, tovább emeljük.

– Milyen konkrét lépéseket tett ennek érdekében?

– Tavaly több olyan szerkezeti változást eredményező, ezekkel összefüggő személyügyi intézkedés is történt, melyek a megyei ügyészi szervezetnek a változó viszonyokhoz igazodó alakítását, működésének racionalizálását, így a szakmai munka hatékonyságának további növelését voltak hivatva szolgálni. Ezek keretében került sor az év első felében a büntetőjogi szakágban a nyomozó ügyészi feladatkör megyei megszűnését követő átalakításra, a közjogi szakágban az egyes szervezeti egységek közötti feladatmegosztás újragondolására. Utóbbi nyomán nem pusztán a közérdekvédelmi szakterületi feladatok koncentráltabb és a korábbiaknál hatékonyabb ellátása vált lehetővé, de az így felszabaduló kapacitás a büntetőjogi feladatok végzésére való még nagyobb hatásfokú kihasználása is. A hatékonyság növelését szolgálták a munkakörülményeket javító intézkedések is, melyek egy része már megvalósult beruházásokhoz, egy része – Legfőbb Ügyészség támogatásával – a közeljövőben induló bővítési, korszerűsítési munkálatokhoz fűződtek. Elmondható, hogy a Heves Megyei Főügyészség az előző évi célkitűzéseinek eleget tett, az ügyészi munka szakmai színvonala az elmúlt évben is magas, helyenként országosan is kiemelkedő volt.

– Kérem, értékelje a szakágak tevékenységét.

– A büntetőjogi szakágban – a korábbi évek tendenciáit követve – érzékelhető volt a regisztrált bűncselekmények számának megyei szinten is jelentős, közel 27 százalékos csökkenése. Ez kihatott mind a nyomozásfelügyelet és -irányítás, mind a vádemelések mutatóira. Az ügyészség tavaly több ezer iratvizsgálatot tartott és végül 1581 ügyben emelt vádat bűnelkövetőkkel szemben, ami 13 százalékkal több, mint az előző évi adat. Az elterelés jegyében száznál is több esetben éltünk azzal, hogy nem bíróság elé, hanem közvetítői eljárásra került az ügy a rendőrségi nyomozás után, míg 247 alkalommal – vádemelés helyett – feltételes ügyészi felfüggesztésről hoztunk határozatot. Csaknem száz nyomozásban élt az ügyész az intézkedésének vagy határozatának a kilátásba helyezésével, ami az ügyek több mint felében eredményes volt, és azzal járt, hogy az addig tagadásban lévő terheltek beismerték a bűncselekmények elkövetését. Ez a ráfordított munka, idő és a költségek szempontjából is sokkal hatékonyabbá tette az eljárást. Ebben az Egri Járási Ügyészség járt az élen, ahol 71-szer alkalmazták ezt a jogintézményt, ami országos viszonylatban is kiemelkedően magas szám. A vádemelés folytán bíróság elé kerülő ügyek ötödét bíróság elé állítások tették ki, mely gyorsított eljárási forma megyei alkalmazásának aránya továbbra is jóval meghaladja az országos átlagot. Az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében az ügyészség a vádemelés keretében az ügyek csaknem felében büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, amivel – a bíróságok tehermentesítése mellett – jócskán hozzájárult az eljárások gyorsabb, egyszerűbb befejezéséhez is. A felelős és szakszerű ügyészi munkának köszönhetően tavaly a megyei ügyészi szervezet váderedményességi mutatója 98,81 százalék volt, ami szintén átlagon felüli az országban.

– A közjogi szakágat hogyan érintették a változások?

– A Heves Megyei Főügyészség közjogi szakága számára az elmúlt év jelentős szerkezeti változásokat, nemkülönben pedig a szakmai színvonal emelkedéséről tanúskodó adatokat hozott. A magánjogi területen 77, míg a büntetés-végrehajtás felügyelete körében megközelítően 70 százalékkal nőtt az ügyek száma. A törvényességi ellenőrzések aránya kilenc, míg a törvényesség biztosítása érdekében megtett ügyészi intézkedéseké huszonkét százalékkal nőtt. Ezen szakág ügyészeinek a büntetőjogon kívüli jogterületek széles spektrumát kell átlátniuk ahhoz, hogy a törvényesség biztosítása érdekében megalapozottan lépjenek fel. Ők végzik egyebek között a szabálysértési eljárásokban, a környezet- és természetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem területén az ügyészség számára előírt feladatokat. Ellenőrzik továbbá a közigazgatási hatósági, a fogyasztóvédelmi eljárások törvényességét, közreműködnek a civil szervezetek törvényes működésének biztosításában, valamint a cégtörvényességi ellenőrzésben is. A főügyészség a fogyasztók, azaz a vásárlók jogainak megóvása érdekében egyre nagyobb hangsúlyt helyez az internetes kiskereskedelemben alkalmazott, a vállalkozások honlapjain közzétett általános szerződési feltételekben szereplő tisztességtelen pontok feltárására, s azok kiküszöbölésére. Tavaly húsz ilyen vizsgálatot folytattak le, s került sor – mindannyiszor eredményesen – a szükséges ügyészi intézkedések megtételére. Az ügyészség rendszeresen ellenőrzi a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben és a rendőrségi fogdákon a fogva tartás körülményeit. Egyúttal kivizsgálja a panaszokat, és részt vesz az ehhez kapcsolódó bírósági eljárásokban. A büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyész ellenőrzi a pártfogó felügyelői szolgálat működésének a törvényességét is.