Százmillió forinttal tévesztette meg az adóhatóságot az autókereskedő házaspár

Még idén februárban hozott elsőfokú ítéletet a bűnügyben az Egri Törvényszék. A bíróság folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek P. G. első- és a nejét, P.-né B. Zs. másodrendű vádlottakat. Ezért őket egy esztendeig tartó börtönbüntetéssel sújtotta, amelynek végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesztette.

Mellékbüntetésül eltiltotta mindkettejüket két esztendőre gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. A harmadrendű V. Á. terheltre a bűnsegédként elkövetett két említett bűncselekmény miatt 280 ezer forint pénzbüntetést szabott ki az igazságszolgáltatási szerv.

A törvényszék indokolásában történeti tényállásként megállapította, hogy a házaspár családi vállalkozásként két korlátolt felelősségű társaságot hozott létre s vezetett. Azokban főtevékenységként új és használt gépjárművek vásárlásával és értékesítésével foglalkoztak. Telephelyeik voltak Egerben, Gyöngyösön és Salgótarjánban egyaránt. A férj tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel és a bankokkal, emellett ő intézte a kocsik felvásárlását is. A felesége az adminisztrációs munkát irányította és felügyelte. V. Á. a cég alkalmazottjaként megvette, illetve eladta a kocsikat.

Az elsőfokú bíróság döntésének indokolásában az is szerepel, hogy a két gazdasági társaság az adóbevallásait 2003–2005 között valótlan tartalmú bizonylatok felhasználásával teljesítette, és ezzel az első- és másodrendű vádlottak – az adóhatóságot szándékosan megtévesztve – csökkentették mindkét cég adókötelezettségét általános forgalmi adó és társasági adó tekintetében. Ezzel haszonszerzésre törekedtek. Mindehhez a harmadrendű terhelt segítséget nyújtott munkaadóinak.

A módszerük az volt, hogy a használt gépjárművek felvásárlásának bizonylatolásakor a vételárrovatban nem a valós árat tüntették fel, hanem a továbbértékesítési irányárból levontak általában 50–100 ezer forintot, és így állapítottak meg egy, a ténylegesnél magasabb, de valótlan beszerzési árat. Ennek alapján szabták meg a bizonylaton utólag feltüntetett vételárat. Ez az összeg rendszerint nem egyezett a törzskönyvi tulajdonosnak kifizetett vétel­árral.

Ezzel mérsékelték a beszerzési ár és a továbbértékesítési ár különbözetéből számolt áfaadóalapot. A törvényszék álláspontja szerint az egyik kft. általános forgalmi adó adónemben, 2003–2005 között, csaknem 96 millió, társasági adó adónemben pedig több mint 80 millió forinttal csökkentette az állam adóbevételét. A másik gazdasági társaság pedig ugyanebben az időszakban áfa adónemben több mint 57 millió, társasági adó adónemben pedig több mint 57 millió forinttal kevesebb adót fizettek meg az államnak. Összességében 270 millió forintnál nagyobb összeget vontak ki az adófizetési kötelezettségükből.

Az elsőfokú határozat ellen P. G. és P.-né B. Zs., valamint a védőik a szankció alóli felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A jogorvoslati kérelem nyomán másodfokon a ­Debreceni Ítélőtábla a közelmúltban kihirdetett döntésében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amely így jogerőre emelkedett – tájékoztatta a Hírlapot Berényiné Fórizs Ildikó, az ítélőtábla sajtószóvivője. Hozzátette: az ítélőtábla ugyanakkor az első- és másodrendű vádlottakat külön-külön előzetes mentesítésben részesítette. Az előzetes mentesítés hatályát veszti akkor, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.

A járművek vételéből, eladásából húztak hasznot, adófizetést mellőzve Illusztráció: Shutterstock