Egri rendőrök úttörő felismerése segíthet a halálesetek tisztázásban

Érdekes felfedezésre jutott két egri rendőr, akiknek kitartó munkája másoknak is segíthet. A történetről a Zsaru Magazin számolt be Facebook-oldalán. 

– Egy Egyesült Államokban forgatott dokumentumfilmet néztem vasalás közben, amiben megtörtént eseteket rekonstruáltak – magyarázta Kruzslitz Judit főhadnagy, az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának főnyomozója, aki a rendkívüli halálesetek tanulmányozásába ásta bele magát.

A dokumentumfilm boncolási képsorokon keresztül szemléltette a triptáz szintjének drasztikus emelkedése és a rovarcsípések közötti összefüggéseket. Hogy képben legyünk: a triptáz egy, a hízósejtekben termelődő, fehérjebontó enzim.

– Nem hagytak nyugodni a látottak. Egyfolytában azon kattogott az agyam, hogyan tudnánk ezt a tézist hasznosítani a saját munkánkban – folytatta a főhadnagy. – A lényeg az, hogy a rovarcsípésre érzékeny embereknél egy úgynevezett anafilaxiás sokkot válthat ki a támadás, ami rövid időn belül akár halálhoz is vezethet. A felfedezés lényege, hogy a sokk hatására a szervezetben brutálisan megemelkedik a triptáz enzim szintje, ami vérvizsgálattal kimutatható. Az összefüggést megosztottam kollégámmal, Ludányi Gyula főtörzszászlóssal, aki támogatott a gondolatmenetben.

Ludányi főtörzszászlós régóta bűnügyi technikusként dolgozik a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályán, és tapasztaltnak számít szakmai berkekben.

– Judit amikor elmondta, hogy mit látott, rögtön felkeltette az érdeklődésem, láttam benne perspektívát. A mi szempontunkból a két dolog közötti összefüggés felismerése azért is nagyszerű, mert eddig százszázalékosan nem tudtuk igazolni, hogy valakinek közvetlenül a rovarcsípés okozhatta a halálát. Az ilyen ügyekben kizárásra játszottunk, ami azt jelenti, hogy tipikus bonckép hiányában csak a testi tünetek és a vallomások alapján kerestük az ok-okozati összefüggéseket. Most azonban megtaláltuk azt a módszert, ami egy lépésben bizonyosságot ad. 

Egy sajnálatos eset indította el a zsaruk gondolatmenetét. Egy 38 éves férfi tavaly július 27-én reggel fűkaszával dolgozott egy városszéli ipartelepen, amikor megszúrta egy darázs a könyökénél. Két perc múlva megduzzadt a szúrás helyén a keze, néhány pillanattal később szédülni kezdett, majd összerogyott. Egyre nehezebben vett levegőt, a szája elkékült, és az eszméletét is elvesztette. A mentők kiérkezésekor leállt a légzése és a keringése, az egész testét csalánkiütések tarkították, gégéje pedig bedagadt. Bár a helyszínen sikerült újraéleszteni, néhány órával később a kórházban meghalt. 

– A módszertan ekkor már megvolt. A férfitól még életében vért vettek a kórházban, illetve a helyszínről befogtunk lódarázs, papírdarázs és lopódarázs egyedeket, majd szakértők segítségével azonosítottuk őket. A történteket követően helyszíni és halottszemlét tartottunk. Ez a jelenlegi protokoll szerint soha nem maradhat el. Sikerült a férfitól a halála előtt levett vért megszereznünk a kórháztól, ezt küldtük vizsgálatra. Ha a helyszínen vesztette volna az életét, akkor ez a halottszemle speciális feladata lett volna, és ezt küldtük volna vizsgálatra. Összeállítottunk egy egységcsomagot az ehhez hasonló az esetekre, ami a technikusi autóban mindig megtalálható, hogy alkalmazni tudjuk az eljárást – ismertette a főtörzszászlós.

A zsaruk még teóriájuk igazolása előtt megkeresték a Semmelweis Egyetem egyik főorvosát, hogy a levett vérből – függetlenül attól, hogy élő embertől vagy holttestből származik – tudnak-e triptázszint-ellenőrzést végezni. A válasz egyértelműen kedvező volt. Az orvosok visszaigazolták az összefüggést, mely a rovarcsípés és az enzimszám meredek növekedése közötti kapcsolatot illeti. Az egyeztetések pedig oda vezettek, hogy vállalták, gyanús esetekben kontrollálják a levett vért, melyet a rendőrök kirendelés alapján orvos szakértőnek küldenek meg.

A két Heves megyei zsaru a szakmai vezetőik előtt tartott prezentációt az úttörő felismerésről, melyet elfogadtak, és elismerést váltott ki. Egy éven át tartó kutató munkájuk és együttműködésük a Semmelweis Egyetem immunológiai laboratóriumával és Ujvári Zsolt biológussal révbe ért. Erőfeszítéseikért és kitartásukért Kruzslitz Judit főhadnagy és Ludányi Gyula főtörzszászlós jutalmat vehettek át vezetőiktől. A kidolgozott rendszer a közeljövőben módszertani ajánlások része lesz, így országosan alkalmazhatják majd a szemlebizottságok.