2023.07.02. 06:55
Balesetet okozhat a gyorshajtás: 256 kilométer per órával tépett egy rekorder az M3-ason Hevesben
Az autópályán különösen veszélyes helyzeteket teremtenek a gyorshajtók. A közúti közlekedésben előforduló balesetek számos okból történhetnek, ám évtizedek óta a gyorshajtás vezeti a rangsort. A rendőrök májustól szigorúbban bírságolják a sebességhatárt túllépőket.
Traffiboxot adtak át idén Hatvanban is, hogy megfékezzék a balesettel fenyegető gyorshajtást
Forrás: Albert Péter/Heves Megyei Hírlap
Térségünkön vezet át az M3-as autópálya, ahol nap mint nap okoznak balesetet a száguldozó sofőrök. Nem véletlen, hogy a balesetek kiváltó okai között kiemelt helyen szerepel a gyorshajtás. A laikus azt gondolhatná, hogy az autópályák – közöttük a Heves vármegyét átszelő M3-as – biztonságot nyújtanak, hiszen szemből nem érkezhet másik száguldó. Ez valóban igaz, de a sebességtúllépés következében könnyen szalagkorlátot, vagy árkot fog az autós. Olykor még a szenior korosztályból is akadnak, akik tövig nyomják a gázt.
T. András egri olvasónknak vannak saját történetei a témában. Mint mondja, ma már nem vagánykodik, de volt idő – s hozzá egy 7-es BMW-je is –, amikor az éppen elkészült autópályán a Debrecen és Gyöngyös közötti utat 47 perc alatt tette meg. Forgalom alig volt, ezért volt lehetséges, hogy 200 kilométer per óra alá ritkán csökkentette a sebességet. Mindehhez András hozzátette: amikor az amerikai gyártású BMW-t megvette, az a veszély nem fenyegette, hogy ő dönt majd sebességrekordot az M3-as autópályán, hiszen 130 mérföldes óránkénti sebességre volt chipesen leszabályozott az autó, így átszámítva 210 kilométeres óránkénti sebességnél gyorsabban nem is tudott hajtani. – Suhantak is el mellettem többen az M3-ason, ahol heti rendszerességgel jártam Pestre – tette hozzá.
Olvasónk bevallja, hogy gyorshajtáson kapták
Andrásnak egy másik története az M3-as autópályához köthető. Szerencsére ez sem balesettel, "csak" egy szimpla lebukással végződött. A fővárosból tartott Egerbe, s a tükörből figyelte, hogy valahányszor a belső sávba sorolt előzésre, egy fehér Renault is kijött mögötte. Már vagy a hatodik 190 kilométer per órás tempójú sávváltásnál tartott, amikor azt észlelte, hogy ez nem a Renault, hanem egy Skoda, s villant is a megkülönböztető fény- és hangjelzés. Bemérték gyorshajtáson, s ekkor még nem volt érvényben a közigazgatási bírság, így meg kellett, hogy állítsák a rend őrei.
Vagánykodás, és balesetveszély együtt, ez a gyorshajtás
A rendőrök türelmesen és hosszasan elmagyarázták neki, hogy milyen veszélyei vannak a gyorshajtásnak még autópályán is. Hiába szuper az autója, és vezet kiválóan, az előzött kocsisorból bármikor kisorolhat egy éppen csak 130-as tempót tartó, azaz szabályosan "poroszkáló" autós, elé kerülhet a száguldó gyorsabb autónak, s meg is történt az – akár halálos végű – baleset.
A harmadik emléke Andrásnak, így utólag szemlélve még ennél is rizikósabb. Az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán haladt Budapest irányába egy vasárnap délelőtt, ezúttal egy Volvo S40-es turbómeghajtású benzines "kisördöggel". A gyári leírás szerint a kocsi végsebessége 234 kilométer óránként, gondolta, rápróbál az autópályának egy egyenes szakaszán. Mindössze 229-ig jutott, amikor közeledett egy enyhe balkanyar, ezért levette a lábát a gázpedálról.
Sebességrekord dőlt az M3-ason Hevesben
Nem döntött volna csúcsot akkor sem, ha végig tövig nyomja a pedált, ugyanis pár évvel később, 2015-ben október 4-én – ahogy a Heves Megyei Hírlap is megírta – egy Lotus márkájú, szlovák rendszámmal közlekedő személyautó az M3-as autópálya vármegyénkhez tartozó részén, a 75-ös kilométerszelvényben 256 kilométer per órával száguldott. Ugyanebben a cikkben olvashatjuk, hogy lakott területen Boconádon kaptak el egy autóst, aki a megengedett 50 helyett 133 kilométer per órás sebességgel közlekedett.
Kisebb toleranciát hirdetett a rendőrség
A gyorshajtás miatt bekövetkezett balesetek számának csökkenésében nagy jelentősége lehetett a 2008. május 1-től bevezetett, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek. Ebben a gépjármű üzembentartóját tették felelőssé számos szabályszegésért, közöttük a gyorshajtásért. A közigazgatási bírságot megelőzően, hiába mérték be az autóst gyorshajtás miatt, ha nem állították meg, csak a traffipax alapján nem volt büntethető, hiszen könnyen mondhatta: nem ő vezette a kocsit.
A rendőrség idén tavasszal meghirdette a gyorshajtókkal szembeni tolerancia mértékének minimálisra csökkentését. Így lakott területen például már akár 52 kilométeres óránkénti sebességnél is büntetnek. Segíthetnek az állandó traffipaxok és a több városban is megjelent, terjedőben lévő traffiboxok is a gyorshajtók lefülelésében. Ugyanakkor az autópályákon, így a Heves vármegyét átszelő M3-as autópályán is továbbra is a közigazgatási bírságra vonatkozó szabályok és tűréshatárok érvényesek.
Azt jelenti mindez – hacsak nem történik azonnali rendőri intézkedés például 133 kilométer per órás "száguldozás" miatt –, hogy 150 kilométer per óráig megúszhatja a bírságot az autó üzembentartója. A balesetet viszont nem biztos, hogy elkerüli, sőt. Egy szalagkorlátnak sodródásnak pedig igen komoly következményei lehetnek.