2023.08.04. 17:30
Az Eger-patakban holtan talált kisbaba gyilkosa máig nincs meg
Portálunk számos régi, valamilyen oknál fogva különleges bűnügyre tekintett már vissza. Ezek sorában a csecsemőgyilkosság éppen húsz esztendeje lett privilegizált – enyhébb büntetéssel járó – esetből minősített emberöléssé. Annak pedig közel tíz éve már, hogy egy halott babát találtak az Eger patakban, s máig nem ismert az elkövető kiléte.
Tíz éve írtuk meg, hogy egy halott babát találtak az Eger patakban, s máig nem ismert az elkövető kiléte.
Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy nehezen megfejthető, igen összetett problémahalmazt jelentő tette az anyának az újszülöttjének a megölése. Felidéztük azt az utolsó bírósági ítéletet, ami a módosított Büntető törvénykönyv adott paragrafusának 2003. március 1-jei életbelépését megelőzően elkövetett cselekmény miatt született, illetve azt a csecsemőgyilkosságot is, ami az életbelépést követő 136 órával később történt.
Az emberölési ügyek egyik jellemzője, hogy a különféle bűncselekmény fajták között magasan a legjobb a felderítési mutatójuk. Nem gyakran ugyan, de az is előfordul, hogy másfél, két évtizeddel később lesz meg a tettes. Józan meggondolás alapján azt hihetnénk, hogy a gyilkosságoknak arra a speciális esetére, amelynek sértettje az újszülött nem kell külön statisztikát vezetni, a mutató 100 százalékos. Pedig nem. Minimum egy ügyet máig nem sikerült úgy lezárnia vármegyénk rendőrségének, hogy megvan a tettes: a 2014. február 16-án, egy vasárnapi napon az Eger-patakban holtan talált baba gyilkosa máig nincs meg.
Február 17-én írta a Heves Megyei Hírlap: "Szörnyű tragédiáról értesült szerkesztőségünk vasárnap délután. Egyik olvasónk azzal hívott bennünket, hogy az egri Felsővárosban több rendőrautó áll, a zsaruk helyszínelnek, és egy halottszállító autót is látott. Hamarosan kiderült mitől bolydult fel a lakótelep vasárnap délután, miért sereglett rengeteg rendőr az amúgy elég békés környékre. Úgy tudjuk, hogy egy járókelő halott újszülöttet talált a Malomárok utca közelében az Eger-patakban.
Az információt a halott babáról Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője is megerősítette, ám a részletekről a helyszíni szemle lezárultáig nem mondhatott mást. Tájékoztatása szerint délután három óra nyolc perckor érkezett a bejelentés a rendőrség ügyeletére. Egyelőre hivatalosan nem közölték, hogy kisfiú, vagy kislány holttestét találták meg. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a baba élt-e még, amikor a patakba került, illetve még homály fedi azt is: mikor, hogyan kerülhetett a patakba."
Mi sem volt természetesebb, mint hogy a megyei napilap szakembereket is megkérdezett arról, hogy a szörnyű bűncselekménynek mi lehet a hátterében, s hogyan lehetne elkerülni, hogy egy anya végezzen újszülöttjével.
– Többféle módon tudunk segíteni annak az anyának, aki megszüli ugyan gyermekét, de felnevelni nem tudja vagy nem akarja, ám ehhez kell az is, hogy kérje a segítséget – ezt mondta 2014. februárjában dr. Kovács Krisztina Erika, az egri Markhot Ferenc Kórház újszülöttgyógyásza. Közölte azt is, hogy a megyeszékhelyen 2005 óta van babamentő inkubátor. Amennyiben valaki oda helyezi el újszülöttjét, azzal hivatalosan lemond róla, semmiféle büntetőjogi következménnyel nem kell számolnia, a gyermekről pedig a kórház gyermekgyógyászai gondoskodnak.
A doktornő szerint a válsághelyzetbe került anya környezete is hatalmas felelősséget visel, hiszen a szociális védőháló, a védőnő, a háziorvos csak akkor tud segíteni, ha értesül a terhességről. Amennyiben az anya vállalja a gyermek kihordását, úgy a babamentő inkubátorban való elhelyezésen túl lehetősége van arra is, hogy anonim módon szüljön a kórházban.
Kovács Krisztina a gondozatlan terhességből való szülést valószínűsítette az elhunyt baba esetében, mert amennyiben eljárt volna a védőnőhöz a kismama, ott minden bizonnyal felajánlották volna neki azokat a lehetőségeket, amelyekkel gondoskodhatna a gyermekéről. A statisztikák szerint évente több mint ezerötszáz kisbaba születik az egri kórházban, a gondozatlan terhességek száma pedig évi 10-15-re tehető.
Egyébként pont egy hónappal a kis holttest feltalálását követően a főkapitányság vezetője félmillió forint díjat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Azt is kérték a bűnüldözők, hogy jelentkezzen az a férfi, aki a februári helyszíni szemle alatt a pataknak a Malomárok úti sétányán, az utcabeli ABC-áruház és a híd közelében sétált. Azonban ennek a felhívásnak sem lett meg az eredménye.
Abban az évben, júliusban ugyan tanúként meghallgatta a rendőrség azt a nőt, akit a felhívást követően kerestek a februári csecsemőgyilkosság ügyében, ám a lap későbbi érdeklődésére Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtószóvivő tömören azt nyilatkozta: "a bruttó 500 ezer forintos nyomravezetői díj továbbra is érvényben van. Az ügyben a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nyomoz emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen."
Az ügy fejleményeiről egy évvel később azt írta a lap, hogy még ma sem tudni, miért hagyta újszülöttjét az Eger-patakban az az anya, "akinek a kilétéről máig nem tudni. Tavaly február közepén találtak rá a kis holttestre a megyeszékhelyen, a Vízimolnár úti lakótömbök mögötti kerékpárút közelében. A nyomozás állampolgári bejelentésre indult."
Az pedig már a legfrissebb információ, hogy máig érvényben van, s a rendőrség honlapján is elérhető a 2014. február 16-án kiadott, emberölés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen folyó körözés. A cselekmény egyébként – tekintettel arra, hogy minősített emberölés, s így akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható – soha el nem évülő bűntett.
Mit ért az élet elvétele régen
Érdekességképpen egy régi lap, a Prágai Magyar Hírlap, 1926. szeptember 19. vasárnapi számából tallóztunk két emberöléses esetet:
"Újszülött a búzában. Komáromi tudósítónk jelenti: Lupták Margit telepes Margit-majorban újszülött gyermekét ruhába csavarva kitette a búzatáblába. A törvényszék előtt zokogva ismerte be a bűncselekményt és kijelentette, hogy azt keservesen megbánta. A törvényszék hathónapi börtönre ítélte, de a büntetést felfüggesztette."
"Felemelték a martosi apagyilkosok büntetését. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi esküdtszék Kalocsányi János és István testvéreket, akik ágyban fekvő apjukat baltával agyonütötték, hat, és háromévi fegyházra ítélte. A brünni legfelső törvényszék Kalocsányi János büntetését 12, Istvánét pedig 7 évi fegyházra emelte fel, mert nem vette tekintetbe az enyhítő körülményeket."
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)