Nagypályás csalás: ítélőtábla előtt az egri fociklub ügyvezetőjének ügye

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2022 októberében K. Z. P. vádlottat hűtlen kezelés bűntettének kísérlete, költségvetési csalás bűntette, csalás bűntette, számvitel rendje megsértésének bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat 4 évre eltiltotta gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett – írta portálunknak Fórizs Ildikó a Debreceni Ítélőtábla sajtótitkára. 

Megtudhattuk, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott egy futball kft. ügyvezetőjeként dolgozott. 2012 márciusában a kft .vállalkozói szerződést kötött az önkormányzati tulajdonú egri futballstadion villanyvilágításának a megtervezésére. A megállapodást, amelyben 62 millió forint + áfa vállalkozói díjat rögzítettek, a vádlott írta alá. Néhány hónappal később a futballcég a stadion energiaellátásának tervezésére újabb szerződést kötött, 4,8 millió forint+ áfa vállalkozói díjjal. Azonban ezeket az összegeket a teljesítések ellenére a kft. nem fizette ki, ezért 2014-ben felszámolták. A vádirat szerint a csaknem 85 millió forintos díj eltúlzott, indokolatlanul magas, így csaknem 80 millió forint vagyoni hátrány érhette volna a futball kft.-t.

A vádlott a kft. képviseletében a 2012/2013-as szezonhoz kapcsolódóan 2012 tavaszán benyújtotta a társaság sportfejlesztési programját a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. Ennek beadása után az egri labdarúgócsapat feljutott az NBI-be, ám csak úgy rendezhette meg a hazai mérkőzéseit, hogy van a stadionban villanyvilágítás. Azonban az egri pálya ezzel nem rendelkezett, a megvalósítását az eredeti sportfejlesztési program sem tartalmazta, ezért azt módosították. A vádlott az MLSZ-hez az elbírálás előtt a kivitelezési munkák anyagi fedezetéről valótlan tartalmú iratot csatolt. A hamis igazolás alapján 49 és félmillió forint tao-támogatást utaltak a kft. számlájára. Ebből az összegből azonban csak tízmilliót fordítottak a jóváhagyott célra – tudhattuk meg a Debreceni Ítélőtábla sajtótitkárától. 

Hozzátette még, hogy a vádlott magánszemélyként 30 millió forint kölcsönt kért és kapott egy hazánkban tartózkodó angol üzletembertől. A hitelt 2012 decemberében a tao-támogatásból fizette vissza. A vádlott hamis állításokkal rábírta az üzletembert, hogy 40 millió forint ellenében vegye meg a társaság 75 százalékos üzletrészét, illetve nyújtson tagi kölcsönt.

Valamint, a vádirat szerint a vádlott valótlan tartalmú számlákat is befogadott a könyvelésbe, melyek ellenértékét felvette és ismeretlen célra fordította. Sportszerek, sporteszközök beszerzéséről és utazásról is valótlan számlákat szerepeltetett a könyvelésben, ezek fejében devizában vett fel 65 millió forintot.