Élete végéig is rács mögé kerülhet a terrorcselekmény tettese

Az Izraelt ért támadás, s a magányos elkövetők által Európában végrehajtott terrorcselekmények nyomán október 17-én ülésezett Budapesten a Terrorellenes Koordinációs Bizottság a Terrorelhárítási Központban. A testület megállapította, hogy a rendvédelmi szervek műveleti, s partnerszolgálati együttműködése keretében a terrorizmusra és a terrorcselekményekre vonatkozó információk alapján nem indokolt a 2016. március 29. óta hazánkban hatályban lévő 3-as (közepes) terrorfokozat megváltoztatása.

Hasznos ehhez tudni, hogy a terrorizmus elleni küzdelem végrehajtási rendjéről szóló 1824/2015-ös kormányhatározat értelmében Magyarországon a terrorfenyegetettségnek négy fokozata van. A 3-as, vagy közepes akkor rendelhető el, ha az információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak, s ha az Európai Unió, a NATO tagállamában, illetve szomszédos országban terrorcselekményt követnek el. Hazánk fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de nem indokolt magasabb fokozat bevezetése. A legalacsonyabb, enyhe fokozat egyébként a 4-es, a legmagasabb az 1-es.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 314. szakasza alapján tíztől húsz évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés a büntetése annak, aki személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, s a tettének célja állami szerv, más állam vagy nemzetközi szervezet kényszerítése valaminek a megtételére, vagy eltűrésére. Az is e bűntett tettese, akinek a törekvése a lakosság megfélemlítése, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének a megváltoztatása vagy megzavarása, nemzetközi szervezet működésének megzavarása. Az is, aki az előbb említett céljai eléréséhez jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Ezen cselekedetek sorába tartozik a Btk. más paragrafusaiban szabályozott emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve a támogatójuk, s a nemzetközileg védett személy elleni erőszak. Az is e bűntettért vonható felelősségre, aki a következő bűntényeket valósítja meg: jármű hatalomba kerítése, közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés. Szankcióra számíthat az is, akinek a terhére nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással, kettős felhasználású termékkel visszaélés, rablás, rongálás, s információs rendszer vagy adat megsértése róható.

Rendívül összetett, különösen súlyos deliktumról van szó. Ezt bizonyítja, hogy a Btk. büntetni rendeli a 315. szakaszában azt is, aki terrorcselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésében megállapodik, s az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja. Kettőtől nyolc évig kerülhet rács mögé. Öttől tíz esztendeig tartó szabadságvesztés a szankciója annak, aki mindezt a bűntett terrorista csoportban történő elkövetése érdekében teszi.

A 316. paragrafus arról rendelkezik, hogy bűntettért kettőtől nyolc évig juthat fegyintézetbe a terrorcselekménnyel fenyegető személy.
Az kerülheti el terrorcselekmény miatt a büntetést, aki azt az előtt bejelenti, s a körülményeit feltárja a hatóságnak, mielőtt az annak a tudomására jutott volna.

Érdemes rövid történeti visszatekintést tenni hazánk efféle ügyeire. Magyarországon a biatorbágyi viadukton az 1931. szeptember 13-i robbantás volt a XX. század leginkább emlékezetes terrortámadása. A rubicon.hu közlése szerint a Budapestről Bécsbe közlekedő vonat egy kocsi kivételével a mélybe zuhant, 22-en vesztették életüket, sokan megsebesültek. A tettese, Matuska Szilveszter még egy ausztriai és a németországi merényletet vállalt magára. Bár a rendőrség úgy vélte, az attak egy nagyobb, kelet-európai kommunista összeesküvés része, valójában az igazi ok nem derült ki. Azt feltételezték, hogy az elkövető anyagilag tönkrement a világválság idején. Először halálra ítélték, majd életfogytiglant kapott. A váci fegyházból 1944 végén az orosz hadsereg bevonulásakor sikerült megszöknie, a további sorsa ismeretlen.

A rendszerváltozás után hazánkban az egyik első robbantásos merényletet 1991. december 23-án a ferihegyi repülőtérre vezető út mellett hajtották végre a Szovjetunióból kivándorló zsidók autóbusza ellen. Nem volt halálos áldozat, sok sérült viszont igen. A német tettesek, Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump a Vörös Hadsereg Frakcióhoz tartoztak. Előbbit 1999 őszén Bécsben tűzharcban agyonlőtték, a nőt 12 évre csukták le.

Heves vármegyében a BM Statisztikai Osztályának mutatói szerint 2019-től idén október közepéig egyetlen ügyben sem kellett eljárni terrorcselekmény bűntette miatt. 

A Wikipédia meghatározása szerint a terror latin neve formidilosus, terror, s ijedtséget, rettegést, rémületet jelent, a nyílt erőszak alkalmazását rémület, rettegés kiváltása céljából. További definíciója: rémuralom, durva erőszakot alkalmazó zsarnoki hatalom és kormányzás, amely az állampolgárok megfélemlítésén alapszik. A terror politikai ellenfeleivel kíméletlenül, akár likvidálással számol le. Ám lehet a fennálló rend ellenségeinek eszköze is, akik így akarják aláásni a rendszer alapjait.