Megdöbbentő apróságból is lakástűz keletkezhet, szinte minden napra jut egy Hevesben

– Már elkezdődött a fűtési szezon, ami hivatalosan az október 15-e és április 15-e közötti időszak. Az előttünk álló fél évben fokozott odafigyelésre lesz szükség, a tűzoltók szerint ilyenkor megemelkedik a lakástüzek száma – tudatta portálunkkal Nagy Csaba tűzoltó százados, a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Portálunk arról érdeklődött, hogy tényleg több égő házhoz riasztják-e a tűzoltókat a fűtési szezon alatt és mi okozz a lakástüzeket.

– Sajnos a statisztikák ezt mutatják, az elmúlt évek lakástüzeinek 61 százaléka, a szén-monoxid-mérgezéseknek pedig 60 százaléka a fűtési szezonban történt. A leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, a fűtési rendszer hibája, sütés-főzés, avar- vagy szemétégetés, dohányzás, illetve a kémény műszaki állapota miatt gyulladt ki épület.

Mint ahogy arról már beszámoltunk, 2023 első három negyedévében Heves vármegyében 212 lakástűz keletkezett, 44-el kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában, ami 18 százalékos csökkenést jelent.

– A vizsgált időszakban a vármegyében 2680 négyzetméternyi épített terület égett le. Az első kilenc hónapban keletkezett lakástüzekben 1 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei is 1 áldozatot követeltek. A leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává. A statisztikák azt mutatják, hogy majdnem minden nap keletkezett tűz az otthonokban. A tűzestekben vármegyénkben 13 ember sérült meg, egyel több mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 335 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók közel 155 órát töltöttek a tüzek oltásával – részletezte az elmúlt egy év eseményeit. 

Azt is elmondta, hogy a legnagyobb lakástűz február 19-én Pélyen volt.

– Ott a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy 100 négyzetméter alapterületű családi ház tetőszerkezete és a mellette lévő melléképület égett.  A hevesi és a füzesabonyi hivatásos tűzoltók két órán át dolgoztak a lángok megfékezésén. A tűz összesen 150 négyzetméteren pusztított, az ingatlanban lakó családnak átmenetileg el kellett hagynia otthonát – idézte fel.

Az okokról elmondta, a leggyakoribb az elektromos eszközök zárlata, a hálózat túlterhelése. Megdöbbentő apróság is okozhat baj: egy konnektorban felejtett töltő.

– A lakásban az elektromos hálózat kiépítését vagy átalakítását bízzuk szakemberre. Műszaki cikkeket soha ne a piacon vásároljunk, helyette keressük a műszaki szaküzletekben a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező termékeket, amelyekre a gyártó garanciát vállal. Sokan egész nap konnektorba dugva hagyják azokat a műszaki cikkeket is, amelyek nem erre lettek kitalálva. A hűtőszekrényt nyilván nem kell kihúzni, de a mobiltelefon töltőjét, a hajvasalót, vagy más kisgépet, melyet nem használunk egész nap, még kikapcsolt állapotban se hagyjuk 24 órán át a hálózatba dugva, mert gyakori, hogy ezek zárlata vezet lakástűzhöz. A hideg hónapokban persze a fűtőeszközök hibái is gyakoriak. Teljesen mindegy, hogy mivel fűtünk otthon, legyen az konvektor, kandalló, cserépkályha, kombi cirkó vagy kazán, a fűtőeszközöket évente egyszer tanácsos szakemberrel ellenőriztetni, és ha szükséges, kitisztíttatni. Ezek az eszközök lánggal égnek, vagy hőt termelnek, meghibásodásukból tragédia is lehet – hangsúlyozta Nagy Csaba.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kémények szakszerű bekötése is kiemelten fontos, ez is gyakran okoz problémát.

– Ha új kéményt építenek, a régit javítják, felújítják, átalakítják, vagy új fűtőeszközt csatlakoztatnak hozzá, azt csak azután lehet használni, ha megtörtént a helyszíni műszaki vizsgálat és a kéményseprő egy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki a kéményről. Olyan kéményt használni, amelyik nem rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, nemcsak tilos, hanem életveszélyes is. Akár lakástűz, akár szén-monoxid-mérgezés is bekövetkezhet a szabálytalan, hibás kialakítás miatt. A műszaki vizsgálatot a kéményseprőktől meg kell rendelni, a szolgáltatásért pedig fizetni kell. A kémények ellenőrzését és tisztítását magánszemélyeknek ingyen végzik a kéményseprők, azonban a családi házakban élőknek időpontot kell foglalniuk. Sokan csak a fűtési szezon előtt néhány nappal hívják a kéményseprőket, pedig az ingyenes kéményellenőrzést nem csak ősszel lehet igénybe venni. Nem az ellenőrzés időpontja, hanem annak rendszeressége a fontos. Aki fával vagy egyéb szilárd tüzelővel fűt, annak évente, aki pedig gázzal, annak kétévente érdemes igénybe vennie az ingyenes kéményellenőrzést. Azoknak, akik most szeretnék ellenőriztetni a kéményüket, előfordulhat, hogy várniuk kell, mert ilyenkor leterheltebbek a kéményseprők – hívta fel a figyelmet. Arról is beszélt, hogy soha ne hagyjuk őrizetlenül a tűzhelyen készülő ételt, sajnos a konyhában gyakran keletkezik baj.

– A tűzhelyen felejtett olaj meggyulladhat, ezt ne próbáljuk meg vízzel oltani, mert egy robbanásszerű tűzgömb alakul ki, ami meggyújtja nemcsak a konyhát, hanem az ott tartózkodókat is. Ha a felhevült olaj meggyullad, zárjuk el a tűzhelyet, és fedjük le egy fedővel az edényt. A mobiltelefon úgyis egész nap nálunk van, állítsuk be rajta az időzítőt, amikorra elkészül az étel, így biztos nem fogjuk sütőben vagy a tűzhelyen felejteni. A dohányzás is körültekintést igényel. Ne aludjunk el hamarabb, mint a cigi! A cikket jól oltsuk el, soha ne dobjuk ki az ablakon vagy az erkélyen – hangsúlyozta.

– Lakásonként legalább egy füstérzékelőt szerezzünk be. A készülék már a kialakulásakor jelzi a tüzet, így a kisebb lángokat akár mi magunk is el tudjuk oltani anélkül, hogy testi épségünket veszélyeztetnénk. Egy jó minőségű füstérzékelő, amelynek a szavatossági ideje 10 év, pár ezer forintba kerül. és szükség esetén hangosan jelezi a fütöt, a sípoló hangra még az is felébred, aki éppen mélyen alszik. A füstérzékelő életet is menthet. Ha tüzet észlelünk a lakásban próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, és lehetőleg minél előbb cselekedjünk. Vész esetén hívjuk fel a 112-es segélyhívó számot. Azonnal segítsük a gyerekek, idősek, magatehetetlenek szabadba jutását. Csukjuk be az ajtókat, ablakokat. Ezzel csökkentjük a tűz levegőellátását, és nehezítjük a lángok terjedését. Ha van lehetőségünk, áramtalanítsuk a lakást. Nagy füst esetén négykézláb kússzunk ki a szabad levegőre, így kevesebb füstöt, vagyis kevesebb mérgező gázt lélegzünk be. Értesítsük a szomszédokat is. A közhiedelemmel ellentétben nem a lángok hőhatása miatt halnak meg az emberek egy tűzben, hanem a belélegzett mérgező füst okozza a tragédiákat – oszlatta el a tévhiteket a katasztrófavédelem szóvivője. A szén-monoxiddal kapcsolatos estek száma növekszik ebben az időszakban. Ennek okiról és a riasztások számáról is beszélt.

– A hidegebb időszakban gyakrabban riasztják a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, de kihangsúlyozom, hogy ahol nyílt lánggal működő vízmelegítőt használnak, ott egész évben veszélyt jelent a szén-monoxid. A fűtési szezonban több tüzelő-, fűtőberendezést használunk, így még több esély van rá, hogy szén-monoxid keletkezzen lakhelyünkön.  Szén-monoxid miatt az első három negyedévben 33-szor riasztották a tűzoltókat, 6 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Mérgező szén-monoxid akkor keletkezik, ha beltérben nyílt láng van és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ha elérhető a vízmelegítőnk, vagy fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, akkor mindenképpen vásároljunk egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt otthonra – javasolta. Elmondta, hogy tűzjelzőt sajnos még mindig kevés tűz helyszínén találnak, de a szén-monoxid miatti riasztások jó része a berendezés jelzése nyomán történik. ennek ellenére még mindig kevesen ruháznak be ezekre az eszközökre, melyek életet menthetnek.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)