A visszaeső bűnelkövetőket szigorúbban vonják felelősségre

Több mint egy hete az Egri Járási Ügyészség többszörös visszaesőnek minősülő férfi ellen emelt vádat dr. Gubala Ádám Miklós, a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyészének közlése szerint. Az illetővel szemben súlyos testi sértést okozó, bódult állapotban elkövetett járművezetés bűntette a vád. 

A váddokumentumban foglaltak szerint a vádlott még 2020 őszén úgy autózott Csány és Hort között, hogy a szervezetében kábítószer, új pszichoaktív anyag és többféle gyógyszer is volt, amelyektől bódult állapotba került. Egy balos kanyarban emiatt nem tudta a kocsit az úton tartani, s az árokba borult, majd egy beton kerítésoszlopnak ütközött. A balesetben az egyik utas súlyosan megsebesült. A terhelt és egy másik utas könnyű sérülésekkel megúszták a karambolt. A vádhatóság vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság az előkészítő ülésen ítélje két év három hónap szabadságvesztésre a vádlottat, ha a bűnösségét a váddal egyezően beismeri. Emellett a bíróság tiltsa el őt a közügyek gyakorlásától s a járművezetéstől. 

A hazánkban jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 459. szakasza első bekezdésének 31. pontja szabályozza, hogy mikor számít valaki visszaeső elkövetőnek. Akkor, ha korábban szándékos bűncselekményt valósított meg, s emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. További feltételt szab a jogforrás: a büntetés kitöltésétől vagy a végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntény megvalósításáig három esztendő még nem telt el. 

A büntetőjogi kódex ezen elkövetői kategórián belül több csoportot különböztet meg. Az elsőbe tartoznak a különös visszaesők. Ők olyanok, akik mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követnek el. Például kirabolják egy élelmiszerbolt, majd később egy benzinkút kasszáját. 

A második változat a többszörös visszaesőké. Ezek az emberek már harmadszor válnak visszaesőként valamilyen bűntény tetteseivé. 
S végül a harmadik csoportba sorolandók az erőszakos többszörös visszaesők, akik mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos deliktumot követnek el. Például megvernek, vagy éppen megkéselnek, netán megölnek valakit. 

Bizony Heves vármegyében is jócskán van példa olyan bűnelkövetésekre, amelyekben a terheltek a visszaesők valamelyik csoportjába tartoznak. 
Az elmúlt évek bűnügyeiből tallózunk. Még 2019 áprilisában a Hatvani Járási Ügyészség emelt vádat egy 27 esztendős többszörös és különös visszaeső férfi ellen garázdaság és kisebb kárt okozó rongálás vétsége miatt. A fiatalember Boldogon éktelen haragra gerjedt egy családi veszekedés nyomán, s a dühét azzal próbálta levezetni, hogy egy üzlet kirakatát ököllel bezúzta. Akkorát csapott az egyébként vastag üvegre, hogy az kettérepedt, később ki is kellett cserélni. A vádhatóság a terhelt előéletét is figyelembe véve letöltendő börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta. 

A Füzesabonyi Járási Ügyészség még 2020 októberében mint különös visszaeső elkövetőt kétrendbeli rablás bűntettével, s üzletszerűen, zsebtolvajlás útján elkövetett lopás vétségével vádolt meg egy 24 éves, időközben letartóztatott, többszörösen büntetett előéletű személyt, aki 2019 nyarától kezdve többeket is kirabolt a kál-kápolnai vasútállomáson. Ott 2019 augusztusa elején külső vágányokon álló tehervagonok között szólított le egy hazafelé tartó középkorú embert. Tőle kétezer forintot követelt, mondván, hogy az illető egy kávézóban ellopta tőle azt a pénzt. A valótlan indokra a megszólított hiába állította, hogy életében nem járt a kávézóban, a vádlott veréssel fenyegette, aminek hatására kapott is 400 forintot. Ám ezt a támadó kevesellte, nekiszorította áldozatát az egyik vagonnak, átkutatta a zsebeit és elvette minden pénzét, összesen 2500 forintot. Ezután 2020 februárjában egy fiatalkorút rabolt ki kétszer is a vasútállomáson. 

Az ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a vallomástételt megtagadó terhelttel szemben főbüntetésül nyolc és fél év börtönt szabjon ki, ha az előkészítő ülésen beismerné a bűncselekmények elkövetését. Továbbá a bíróság rendeljen el részleges vagyonelkobzást ellene, s kötelezze őt kártérítésre és a nyomozás során keletkezett 639 ezer 794 forint bűnügyi költség megfizetésére. 

A vádlottat a bíróság egyébként korábban fiatalkorúként rablás bűntette miatt javítóintézeti nevelésre ítélte, majd nagykorúvá válása után zsarolás bűntette miatt szabott ki vele szemben két év börtönt, amit le is töltött.