Titkos módi: beépülés, megfigyelés, lehallgatás

Bűnügyi filmekben sokszor találkozhatunk besúgókkal, akik zsaruknak szolgálnak alvilágból származó hírekkel. Példa erre Piedone informátora, a Púpos. Vannak rendőrök, akik célszemélyeket követnek titokban, vagy beépülnek bűnbandába. Utóbbira emlékezhetünk a Donnie Brasco című műből, amely valós történeten alapul. Joseph Dominick Pistone amerikai FBI-ügynök 1976 szeptembere és 1981 júliusa között Donnie Brasco álnéven beépült a New York-i maffiába, a Bonanno s a Colombo bűnözőklánhoz. Az általa gyűjtött bizonyítékok több mint kétszáz vádirathoz és száznál több maffiatag elítéléséhez vezettek. 

Hazánkban a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) VII. fejezete tartalmazza a titkos információgyűjtés szabályait. A 63. szakasza szerint titkos információgyűjtést a rendőrség erre feljogosított szervei végezhetnek. Mégpedig az érintett tudta nélkül, a magánlakás sérthetetlenségéhez s a magán-, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával. 

Bűntény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, a bűntényből származó vagyon visszaszerzése érdekében vethetők be leplezett eszközök. Fontos feltétel, hogy kizárólag a Büntetőeljárási Törvényben (Be.) meghatározottak szerint. 
Az Rtv. 64. szakasza értelmében a rendőrség akkor folytathat titkos információgyűjtést, ha bűntényt akar megelőzni. Továbbá megbízhatósági vizsgálat, körözési eljárás, személyi védelem ellátása, a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása, személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása során. S ha bírói engedélyhez kötött leplezett technikai eszközöket vetnek be, ha fedett nyomozó, fedőintézmény védelmét látják el. Titkos információkat szerezhet be a rendőrség, ha a testülettel titkosan együttműködő személy bevonása, ellenőrzése, védelme, információinak ellenőrzése érdekében szükséges. 

Az Rtv. 65. szakasza alapján bűncselekmény elkövetésének megelőzésére is folytatható titkos információgyűjtés. De csak akkor, ha megalapozottan feltehető, hogy e művelettől olyan információk megszerzése várható, amelyek értékelése révén feltárhatók a bűntények elkövetésére irányuló törekvések, azok megelőzhetők, megakadályozhatók. 

Ha körözött személyt keresnek, akkor titkos információ gyűjthető az illetőről. Persze, csak, ha a körözést a Be. vagy a Büntetés-végrehajtási Törvény alapján rendelték el. Ez a megoldás európai elfogatóparancs, idegenrendészeti hatóság által s eltűnt személy bejelentés alapján elrendelt körözése végrehajtásakor. Lényeges feltétel: megalapozottan feltehető, hogy a titkos információgyűjtéstől a körözött személy hollétére vonatkozó információ megszerzése várható. 

Titkosan gyűjthető információ személyi védelem s a Védelmi Program előkészítése, végrehajtása érdekében is, ha ez az információ segíti a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését. 

Érdemes ismerni azt a előírást is, amely szerint fedett nyomozó, fedőintézmény megvédéséhez beszerezhetők titkos úton információk, ha megalapozottan feltehető, hogy azok a fedetten tevékenykedők lelepleződésének, ellenük erőszakos bűntények megelőzését szolgálják. Hasonló a helyzet a rendőrséggel titkosan együttműködők esetében is. 
Az Rtv. szabályozza, hogy milyen eszközöket használhat a rendőrség a titkos információk megszerzéséhez. A bírói engedélyhez nem kötöttek közé sorolandók, amik a rendőrséggel titkosan együttműködő személy, a kilétét leplező rendőr, a fedett nyomozó igénybevételekor alkalmazandók. Ilyen ember, lakás, közösségi helyiség, jármű megfigyelése titokban, ekkor fénykép, videó rögzíthető az észleltekről. E körbe tartozik elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához szükséges adatok megszerzése. 

Az Rtv. 66/A. szakaszának egyes rendelkezései is figyelemre méltók. Az például, hogy nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elérni kívánt érdek jelentősebb a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdeknél. Amikor így megelőzhető, meggátolható a fedett nyomozó lelepleződése. Ám a fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt. 

Az Rtv. 70. szakasza rendelkezik a titkos információgyűjtés azon módjaival, amelyek bírósági engedélyhez kötöttek. Ezek röviden: titkos kutatás, hely titkos megfigyelése, küldemény titkos megismerése, lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése. Akkor alkalmazhatók, ha megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ a bűnüldözési célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg. Ám nem járhat az érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és az információ megszerzése valószínűsíthető. 

A Jogi Fórum című honlapban Papp-Nagy Zsolt ír a nyomozó hatóságok legklasszikusabb eszközéről, a fedett nyomozóról. A Közszolgálati Egyetem docensét, dr. Mészáros Bencét idézi, miszerint ez „a bűnüldöző szervezetek által az alvilág ellen bevetett, mélyre ható kémtevékenység”. A fogalmát a szakirodalom a francia F. E. Vidocqhoz köti. Bűnözőből lett rendőr, az volt a mondása, hogy a rendőröknek a hatékony felderítés érdekében néha úgy kell tenniük, mintha bűnözők lennének. Az álcázás, a megtévesztés mestere volt. Hazánkban 1999 óta tevékenykednek hivatalosan fedett nyomozók, vagy ahogy a szakzsargon hívja őket, „fedelesek”, akiket a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal s az ügyészség vethet be a bűnözőkkel szemben. Fel tudják térképezni beépülve a bűnszervezet működését, azonosítani tudják valamennyi tagját, bizonyítékokat tudnak gyűjteni a bűnös tevékenységükről. 
 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)