Erőszak a családban: az anyát a lánya előtt kényszerítette prostitúcióra az apa

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a 208-214. szakaszaiban szabályozza a kiskorú veszélyeztetésén túl a gyermekmunka, a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, a tartási kötelezettség elmulasztása, a kapcsolati erőszak, a családi jogállás megsértése és a kettős házasság deliktumát.

A Btk. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények című XX. fejezetében szereplő törvényi tényállások közül leginkább a kapcsolati erőszak hallatán kapják fel a fejüket sokan.

Két esztendeje augusztusban a Füzesabonyi Járási Ügyészség kétrendbeli kiskorú veszélyeztetésének, védekezésre képtelen személy sérelmére könnyű testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntettével vádolt meg egy nevelőapát. A vádlott 2015 januárjában kelt egybe az édesanyával, aki akkor egy hét-, s egy négyéves kislányt vitt a házasságba. A Füzesabonyban élő párnak született egy közös fiúgyermeke is. A nevelőapa és a lányok között hosszú időn át jó volt a viszony. Ám 2020 őszére megváltozott a helyzet. A terhelt az eljárás során azzal védekezett, hogy a nagyobbik, kamaszodó lány gyakran „hisztizett”, s általa kifogásolt módon beszélt vele. Ezután 2021 tavaszáig a vádlott hetente többször rángatta a lányt a karjánál fogva, nyitott tenyérrel ráütött mindkét lánytestvér kezére, arcára, tomporára, többször a hajukat is megcibálta.

A hatóságok szerint a lányok egészséges értelmi és érzelmi fejlődését a nevelőapjuk agresszív viselkedése nagymértékben veszélyeztette. A gyámhatóság mindhárom kiskorú védelembe vételéről határozott, a bíróság pedig megelőző távoltartást rendelt el. Utóbbi alapján a férfi köteles volt meghatározott ideig távol tartani magát a megfélemlített családtagjaitól, s a közös lakóhelyüktől.

A vádhatóság a vádiratában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabására, s határozott idejű, gyermekekkel kapcsolatos foglalkozásoktól és tevékenységektől történő eltiltásra tett indítványt a férfi ellen.

Érdemes megismerni, hogyan rendelkezik a Btk. 212/A. szakasza a kapcsolati erőszakról. Az valósítja meg ezt a bűntényt, aki azt gyermeke szülője, vele közös háztartásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére követi el. Mégpedig úgy, hogy velük szemben az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki. Ha nem történik súlyosabb bűncselekmény, akkor ez a deliktum vétség, s a tettes két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogforrás szerint e bűntény szankcionálásához magánindítvány előterjesztése szükséges. Ha valaki a fentebb említett személyek ellen rendszeresen követ el testi sértést vagy becsületsértést, az három esztendőre kerülhet rács mögé. Súlyos testi sértés, személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés esetén a büntetés egytől öt évig szabható ki az elkövető ellen.

Összetett és nagyon elítélendő bűnténysorozat miatt vonják felelősségre azt a dél-hevesi férfit, aki ellen a Heves Vármegyei Főügyészség emelt vádat tavaly februárban. A vádirat azt tartalmazza, hogy a terhelt a kétezres évek elején létesített élettársi kapcsolatot a sértettel, akit az együttélésük alatt rendszeresen bántalmazott és megalázott. Az után is, hogy megszületett közös gyermekük, egy kislány. A vádlott nem engedte, hogy a párja a tanult szakmájában dolgozzon, s 2014-től éveken át arra kényszerítette őt, hogy a lakásukban férfiakat fogadjon, nekik szexuális szolgáltatásokat nyújtson. A férfi interneten hirdetéseket adott fel, a jelentkezőket eligazította, a nőt pedig az általa a szomszéd szobából felügyelt aktusok után mindig elszámoltatta. Ennek tanúja volt a kisiskolás gyermek is, akit az apa szóban gyakran megalázott, többször meg is verte. Az anya próbált a gyerekkel megszökni, a vádlott ellen távoltartási eljárást kezdeményezett a bíróságon. A kislányt a gyámhatóság időközben nevelésbe vette.

A főügyészség rendszeres előnyszerzés céljából, szexuális cselekmény végzése érdekében, erőszakkal, fenyegetéssel és a sértett sanyargatásával elkövetett emberkereskedelem, kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak bűntettével, zaklatás vétségével vádolta az apát. Arra tett mértékes indítványt, hogy ha a tagadásban lévő terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen a váddal egyezően beismeri, úgy a bíróság vele szemben tizenegy és fél év fegyházbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, s a gyermekekkel való minden foglalkozástól történő végleges hatályú eltiltást szabjon ki, valamint szüntesse meg a szülői felügyeleti jogát, és kötelezze őt közel nyolcszázezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

A Btk. a 210. szakaszában rendelkezik a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásáról. Ennek elkövetője az, aki önhibájából gátolja a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is. Ez a deliktum vétség, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetés kapható. Sajnos a megromlott házasságok szereplői gyakran követik el ezt a bűntényt.

Ugyancsak a gyermekek szenvedik meg azt a helyzetet, amit a büntetőjogi törvény kiskorú elhelyezésének megváltoztatása címén rendel büntetni. A 211. szakasz értelmében vétség miatt vonható felelősségre az, aki az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz kiskorút, illetve őt rejtve, titokban tartja annak beleegyezése nélkül, akinél a gyermeket a hatóság elhelyezte. Ekkor a büntetési tétel egy év is lehet. Ha a terhelt az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, az már bűntett, s három évig terjedhet a szankció.

Bűntettnek minősül a Btk. 213. szakaszában foglalt családi jogállás megsértése, azaz annak megváltoztatása, vagy megszüntetése. Ezért jogerős bírósági ítélettel három évre is fegyintézetbe kerülhet a vádlott. A deliktum minősített eseteinél a szankció egytől öt esztendeig tarthat.

Aki a 214. szakasz rendelkezése szerint a házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasodik, az a kettős házasság, közismerten a bigámia bűnébe esik. Emiatt bűntett címén három évre is rács mögé kerülhet.

A leggyakrabban hazánkban – s Heves vármegyében is – a tartási kötelezettség elmulasztása az ok a hatóságok számára, hogy eljárást indítsanak a mulasztóval szemben (lásd az infografikánkat). Vétségért két évre is fegyintézetbe mehet az, aki a Btk. 212. szakaszában és hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Ha e mulasztásával a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, akkor már bűntett címén felel és a szankció három esztendő. Ám, ha belátja hibáját a tettes, s az elsőfokú döntésig eleget tesz a kötelezettségének, akkor a büntetése korlátlanul enyhíthető.

Ritka bűncselekmény a gyermekmunka

Az ENSZ égisze alatt az 1919-ben alapított Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint ma 218 milló 5-17 éves gyermeket érint a Földön a munkában való foglalkoztatás, s közülük 152 millió a gyermekmunka kizsákmányoló gyakorlatának az áldozata. A gyermekeket megillető jogokat az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezménye rögzíti, ezt a magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki.

A Btk. a 209.szakaszában rendelkezik a gyermekmunkáról. E szerint aki megszegi a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatását rendező törvényi előírásokat, illetve munkavégzési célból kiadott engedéllyel nem rendelkező 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, az bűntett miatt felel, s a büntetése akár három év szabadságvesztés is lehet.

Hazánkban e bűntény miatt utoljára 2021-ben indult egy eljárás Csongrád-Csanád vármegyében, azóta nem rendeltek el ilyen procedúrát sehol, így Hevesben sem.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)