A tavasz nagyobb sebességre csábít a közutakon, de a közlekedés szabályait be kell tartani

A közúti közlekedési baleset kockázatát az növeli a főelőadó szerint, hogy a sebesség növekedésével egyenes arányban nő a baleseti kockázat is. Ebben az időszakban a biztonsági öv használatának – a nagyobb sebesség és balesetei kockázat miatt – még nagyobb szerepe van. A négy keréken közlekedőktől is nagy odafigyelést igényel a tavasz érkezése, hiszen tömegével jelennek meg a közúton a télen ritkaság számba menő kerékpárosok, segédmotorosok és motorkerékpárosok. Ennek okán nagyon fontos a visszapillantó tükrök, holt terek folyamatos figyelése, a kereszteződésbe behajtva a körültekintés, illetve az egy nyomon haladó járművezetők egyenrangú közlekedési partnerként való kezelése.

– A jó idő beköszöntével – ha a hőmérséklet tartósan meghaladja a hét fokot – szerencsés esetben amúgy is sor kerülne a téli gumi nyárira cserélésére. Ilyenkor érdemes a nyári abroncs bordázatát ellenőrizni. A jogszabályok szerint 1,6 milliméter alatt cserélni kell, a szakértők azonban azt tanácsolják, hogy már három milliméternél kisebb bordázati mélységnél érdemes a cserét megejteni. Ám nem csak a gumiabroncs profilmélységére kell odafigyelni, hanem azok életkorára is. Hiába a megfelelő mélységű mintázat, ha a gumi elöregedett, megkeményedett, berepedezett. A gumiabroncsok állapotának a száraz útfelületen a téli időszakhoz képest akár 20-30 kilométer/órával megnövekedett sebesség miatt is nagy jelentősége van – fogalmazott az alezredes.

A közlekedési szakember szerin minden gépkocsi-átvizsgálásnál, így most is tanácsos ellenőrizni a motor működéséhez szükséges folyadékok – hűtővíz, motorolaj, szélvédőmosó – szintjét. Azt pedig külön is hangsúlyozta, hogy a gépjárművet vezetve, vagy abban utasként tartózkodva, lakott területen kívül és belül egyaránt kötelező a biztonsági öv használata, gyermekek esetében pedig a gyermekbiztonsági rendszer használata.

– A tavasz beköszöntével megsokasodik a nagy teljesítményű motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és a kerékpárok száma. Sok esetben hónapok telnek el a legutóbbi motorozás, robogózás, adott esetben kerékpározás óta. Nagyon fontos, hogy a szezon kezdetekor ne csak járműveinket készítsük fel, hanem mi magunk is, a fokozatosság elvét maradéktalanul szem előtt tartva, kezdjük el újra közlekedni. A tavaszi első motorozások különös odafigyelést igényelnek, lassan, lépésről-lépésre kell belerázódni ismét a nyári időszakban megszokott vezetési technikába – emelte ki a vármegyei balesetmegelőzési bizottság titkára, aki hozzátette: miként a gyermekeket arra intjük, „az úttest nem játszótér”, úgy a motorosokat arra, a „közút nem versenypálya”. Fontos, hogy mindenki legyen tisztában járműve menetdinamikai sajátosságaival, és persze saját vezetési képességeivel úgyszintén, érdemes erre a célra kialakított zárt, forgalomtól mentes pályát keresni.

Szerinte mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy nem a  motor képességein múló felgyorsulás, hanem a mi képességeinket tükröző biztonságos megállás az embert próbáló feladat. A közlekedők fizikai értelemben egyik legvédtelenebb rétegére különösen igaz, hogy minden apró meggondolatlan mozdulat vagy figyelmetlenség tragédiához vezethet. Lévén, hogy nincs karosszéria, különös jelentőséget kap a speciális öltözet és a bukósisak helyes megválasztása, ezen ne spóroljunk, életet menthet.

– Ne feledjük! Egyharmadával kevesebb ember sérülne meg és veszítené életét az utakon, ha betartanánk az előírt sebességhatárokat, mely kijelentés a motorkerékpárosokra kiemelten igaz. Sokszor okoz tragédiát a kellő körültekintés nélküli előzés, különösen akkor, amikor a motoros nem győződik meg arról, hogy az előtte haladó és előzni kívánt autók valamelyike balra szándékozik-e bekanyarodni – tette hozzá.

Erdélyi Róbert arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a jobbról előzéssel többnyire nem „számolnak” az előzöttek. Arra is figyelni kell, hogy előzés közben senki se hajtson ki a környező utcákból. A kanyarodó és az elsőbbségadásra kötelezettek ugyanis gyakran nem gondolnak a még távolban lévő motoros nagy, megengedett sebességet jóval túllépő haladásával, így bekanyarodnak, vagy kihajtanak elé. A motorosra különösen igaz: elsőbbségünk akkor van, ha megadják.

– Ha kanyarban helytelenül választjuk meg a sebességet, könnyen a másik sávban találjuk magunkat, figyeljünk továbbá az útburkolati hibákra és a szennyeződésekre is, mindezek gyakran vezetnek a motorosok súlyos baleseteihez, amelyek kellő óvatossággal megelőzhetőek. Fontos, hogy csak addig „döntsük a gépet” a kanyarban, amíg a fix rögzítésű alkatrészek nem érik a talajt, és eközben ügyeljünk a helyes testtartásra, valamint az ellenkormányzásra is. A követési távolság betartásával sok baleset szintén elkerülhető – adott vezetéstechnikai tanácsot is az alezredes a motorosoknak.

Ezen járművek esetében is visszatérően ellenőrizni szükséges a műszaki állapotot – a fékrendszert, a lámpákat, a markolat ideális holtjátékát, a guminyomást, a kormánycsapágyat például –, ugyanis az ideális értékektől való enyhe +/- eltérések fokozzák a baleseti kockázatot. A motorral ugyan könnyebb kivédeni a baleseti helyzeteket, mint autóval, de a mégis bekövetkező baleset következményei sokkal súlyosabbak.  

– Hogy a motorozás a hódolói számára valóban üröm nélküli öröm legyen, hogy e szép évszak valóban önfeledt legyen ne csak a motorosok, hanem mindenki számára, és hogy ne árnyékolja be tragédia egyetlen család nyarát sem, tartsuk be a közúti közlekedési szabályokat – tette hozzá a bizottsági titkár.

Erdélyi Róbert beszélt portálunknak arról is, hogy tapasztalataik szerint sokan úgy ülnek kerékpárra, hogy nincsenek tisztában az alapvető közlekedési szabályokkal. Márpedig a KRESZ utasításai a kerékpárosokra is vonatkoznak. A kétkerekezők által okozott balesetek többsége a sebesség hibás megválasztása miatt történt. Ezen esetekben nem a jármű sajátosságának, nem az út-, időjárási- és látási viszonyoknak megfelelően választották meg a kerékpárosok járműveik sebességét. Sok baleset történt még az elsőbbségi jog meg nem adása miatt is, mely esetekben a kétkerekezők figyelmen kívül hagyták útkereszteződésekben az elsőbbségadási kötelezettségüket, vagy a forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzését. Jellemző volt még a kanyarodási szabályok megszegése is. Ezen belül is a kanyarodási szándék jelzésének elmulasztása, a kanyarodás megkezdése előtt a megfelelő körültekintés, hátranézés elmulasztása.

– A kerékpáros közlekedés esetében jellemző probléma a záróvonalon történő áthajtás is, illetve a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történő szabálytalan kerékpározás. Sajnos sokan nem tudják, vagy szándékosan nem veszik figyelembe, hogy kerékpárral egyirányú utcában a forgalommal szemben tilos a közlekedés, kivéve, ha erre külön kiegészítő tábla engedélyt ad. Gyakori jelenség a járdán történő kerékpározás is, ami sok esetben veszélyes, ráadásul szabálytalan is, hiszen kerékpározni alapvetően a kerékpárúton, kerékpársávon, ennek hiányában az úttesten, útpadkán lehet. Amennyiben az úttest alkalmatlan a kerékpáros közlekedésre, ebben az esetben lehet csak a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel a járdán közlekedni – mondta a szakember.

Elmondása szerint több esetben előfordult az is, hogy a biciklit hajtó személy jelentős alkoholmennyiséggel a szervezetében közlekedett, szenvedett balesetet. Fontos, hogy kerékpározni csak a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban lehet. Az elfogyasztott alkohol azonban jelentős mértékben rontja az egyensúlyérzéket, térérzékelést, reakcióidőt, sebességbecslő képességet, ezért nem biztonságos.

– Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet – KRESZ – értelmében a kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani, és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő mellényt kell viselnie. Amennyiben a kerékpárt toló személy (gyalogos) lakott területen kívül az úttesten, leállósávon, útpadkán tartózkodik, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viseljen – mondta.

A c. rendőr alezredes hozzátette: azon túl, hogy a kerékpárt hajtó személynek az említett szabályokat be kell tartania, fontos, hogy a kerékpár is megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 116. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kerékpárnak vannak kötelező felszerelései, amelyek megléte nélkül tilos és veszélyes a közlekedés.  

A kerékpárral való közlekedés kötelező felszerelései

• Könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezés;
• két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezet, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat;
• hangjelző berendezés, amely csak csengő lehet;
• egy darab előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpa;
• egy darab hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpa;
• elöl egy fehér, hátul egy  (nem háromszög alakú) piros színű fényvisszaverő prizma;
• legalább az első keréken minimum 1 db borostyánsárga színű prizma.

– Napjainkban a gyalogos közlekedés Európában és Magyarországon egyaránt a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a gyalogosok - mint a közúti közlekedés egyik legvédtelenebb résztvevői - aránya az összes közlekedési baleseten belül magas. Ezen balesetekre jellemző, hogy passzív biztonsági eszközök hiánya miatt szinte minden esetben személyi sérüléssel járnak, és gyakran súlyos, illetve tragikus kimenetellel végződnek – mondta Erdélyi Róbert.

Tájékoztatása szerint a gyalogos közlekedés alapvető problémája, hogy sokan nem veszik tudomásul vagy egyszerűen nem is gondolják, hogy a KRESZ szabályai a gyalogosokra is vonatkoznak, a közlekedésükkel kapcsolatban a jogszabály az ő részükre is előír vagy adott esetben megtilt dolgokat. A balesetet okozó gyalogosoknál a leggyakoribb probléma a vigyázatlan, hirtelen úttestre lépés, amikor is a gyalogos úgy kezdik meg az úttesten történő átkelését, hogy előtte a kellő körültekintést elmulasztja. Szintén nagy veszélyt rejt magában az álló jármű, illetve egyéb tereptárgyak (bokor, fa, épületek) takarásából történő úttestre lépés. Ilyen esetekben a gyalogos felé közlekedő járművezetőnek esélye sincs elkerülni a balesetet.

– Napjainkban vált sajnálatos módon jellemzővé az a jelenség, amikor a gyalogos kapucnit viselve, fejhallgatón keresztül zenét hallgatva, vagy mobil telefont használva, kvázi a külvilágot ezáltal nem észlelve lép az úttestre áthaladási szándékkal. A mindennapi közlekedésünk során sajnálattal tapasztaljuk továbbá, hogy a gyalogosok egy része, az úttesten történő átkelésre nem veszi igénybe az útburkolati jellel és közúti jelzőtáblával jelzett kijelölt gyalogos átkelőhelyet, hanem annak közelében, érthetetlen okból a jóval veszélyesebb útszakaszon kel át szabálytalanul. Fontos megemlíteni, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhely önmagában nem garantálja a közlekedési balesetmentességet a gyalogos részére. Természetesen itt is a kellő körültekintéssel, óvatossággal kell közlekedni a gyalogosoknak. Szintén elgondolkodtató jelenség, amikor a gyalogos nem a lehető legrövidebb utat válassza az úttesten történő átkelése során, hanem a jóval hosszabb és veszélyesebb útvonalat – sorolta a balesetmegelőzési bizottság titkára.

Szavai szerint a gyalogos balesetek egy része ugyanakkor úgy következik be, hogy a gyalogos a vétlen résztvevője a balesetnek. Ezen esetek többségében a járművezetők (elsősorban személygépkocsi-vezetők) nem biztosítanak áthaladási elsőbbséget a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen vagy kanyarodáskor, esetenként figyelmetlen, szabálytalan tolatás következtében gázolnak gyalogost.

Fontos, járművezetőket érintő tudnivalók a KRESZ-ből

„31. § (5)  Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik
a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik
cb) az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkező jármű és gyalogos részére.

34. § (8) Tilos előzni:
a) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt;

36. § 6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos
c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.

43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.”