Családi tragédia rázta meg Vámosgyörköt 37 éve

Címkék#bűnügyek #bűntett #visszatekintő #emberölés

„Reszkető kezű alkoholisták, késsel, baltával – ezek a mi krimijeink” – így nyilatkozott a hivatását gyakorló jogász harminchét éve a Népújságnak. A Heves Megyei Hírlap jogelődje az 1987. április 11-i számában készített riportot egy vámosgyörki családi tragédia apropóján. Ebből olvashatnak részleteket.

Dr. Szalay Zoltán

A faluban a Zrínyi utca 20.-ban 1987. január 3-án B. F. I. agyonverte az édesanyját. (Részlet B. F. I. ügyész előtt tett vallomásából: „...Elég gyakran fogyasztottam szeszes italt, hiszen mindig ráértem. Ha volt, alkalmi munkából kerestem pénzt. Anyám öregségi járadékából éltünk... Január 3-án? Napközben három liter bort ittam meg, és még egy deci pálinkát... Mikor hazaértem, anyám veszekedni kezdett és szidott. Az ágyban feküdt. Utána már csak arra emlékszem, hogy felébredtem, felkapcsoltam a kislámpát, és megpillantottam őt. Véresen feküdt az ajtó előtt a földön. Tudtam, hogy én csináltam vele valamit, csak azt nem, hogy mit.”) (Részlet a halottszemle szakvéleményéből: „A boncolás adataiból megállapítható, hogy a sértett halálát a fejet ért többszöri erőbehatás miatt létrejött lágyburki és agykamrai vérzés okozta.”)

B. F. I. magas homlokú, égszíntiszta tekintetű férfi. Persze akkor, ha az alkohol nem teszi zavarossá. Jellegtelen, átlagos ember. Nyugalmat erőltet magára, miközben a fegyőr jelenlétében társalgunk.
– Meghallgatásakor azt mondta, semmire sem emlékszik.
– Sajnos annyira sokat ittam.
– De hát az ügyészségi vallomásában mégiscsak említést tesz arról, hogy az édesanyja haját ráncigálta, több pofont is adott neki, majd a fejét a földhöz verte többször.
– Valamit mondanom kellett, azt senki sem hiszi el nekem, hogy tényleg semmire sem emlékszem.

A vasútállomás pénztárában Nagy Józsefné Bella Katalin még a névre sem emlékszik: K. M.-né. Ez volt második férje után az áldozat neve.
– Ha azt mondom, B.-ügy, az már mond valamit?
– Ó, hogyne – válik érdeklődővé a pénztárosnő. – A Feri hajdanán osztálytársam is volt.
– Milyennek ismerte?
– Átlagosnak. Nyaranként ő őrizte a falu csordáját.
– Később is találkozott vele?
– Leginkább akkor, amikor jegyet váltott. Én azonnal felismertem, de ő engem nem.
– A gyilkosság?
– Mit mondhatnék…, lehet erről bármit is beszélni?

A vámosgyörki tanácsházán Szedmákné Lóczi Katalin igazgatási előadó páncélszekrényekből keresi össze az aktához valókat. Kiderül, B. és az édesanyja 28 éve érkezett a faluba Szentesről K. M. Zrínyi utca 20. alatti lakos újságba tett házassági hirdetésére.
– B. F. I.-ről mit árulnak el a kartotékok?
– Második, sikertelen házassága után jött ide. Tavaly közveszélyes munkakerülés miatt ötven napi elzárásból szabadult. Annyit tudtunk, nem jól bánik az édesanyjával.
– A hírek szerint verte az édesanyját.
– Többször előfordult, hogy az anya feljelentette a fiát. Az orvosunk látleletet is vett ilyenkor, de a néni másnap visszavonta a feljelentést.
– Talán azért, mert a fia megfenyegette.
– Lehetséges.
– Múlt év november 10-én az idős asszonytól levelet is kaptak, amelyben kérte, hogy segítsenek rajta, mert még egyszer agyonveri a fia.
– Két levél érkezett. El is készítettem a környezettanulmányt. November 12-én két iratot küldtem el: egyet a Gyöngyösi Városi Tanács egészségügyi osztályára az alkoholista B. gondozásba vétele érdekében, egyet – csatolva hozzá K. néni két levelét – a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra. Utóbbi levél szerint a fiú otthonról alsóruhában zavarta el az anyját. Szegény a vasútállomáson volt kénytelen tölteni az éjszakát.
– Számomra úgy tűnik, a községben sem tettek meg mindent a bűntény elkerüléséért.
– Nem értem, hogy gondolja ezt, mi mindig próbáltunk segíteni a néninek. Kétezer-öt forintot kapott öregségi járadékként, évente kétszer-háromszor ezerötszáz forint szociális segélyt. Szellemileg sajnos, nagyon alul állt a néni. Egyszer azért fellebbezett a szociális segély ügyében, mert olvasta, hogy a határozatba bele van írva, fellebbezhet... Szerintem a rendőrség tudott volna igazán tenni valamit!

B. F. I. tagoltan, értelmesen felel az újabb kérdésekre.
– Ugye, a rendszeres ivás összefüggésben van a sikertelen családi életével?
– Elsőnek egy hatvani lányt vettem feleségül, ám hamar szétmentünk. Pesten ismerkedtem meg a második nejemmel. Nagyútra költöztünk, házat is építettünk, de – bár született két szép gyermekünk – az asszony nem bírta a vidéket. Na meg magam is egyre többször nyúltam a pohár után. Nem váltunk el, papíron még együtt vagyunk.
– Ön hazaköltözött, pedig nemigen jött ki korábban sem a mostohaapjával.
– Sokszor volt köztünk veszekedés, de főleg a mostohaapám első házasságából származókkal a hagyaték miatt.
– Szemtanúk mondják, rendszeresen verte az édesanyját.
– Hát..., igen, ha beittam, nagyon ideges lettem rá. Ő is gyakran veszekedett velem.
– Mi volt a nézeteltérések oka?
– Az élet.
– ??
– Mi ketten nagyon elrontottuk az életünket. Egymást okoltuk ezért. Anyám engemet, mert sokat iszom, kocsmázom. Én meg őt, hogy minek kellett elköltözni Szentesről... Sajnálom és nagyon szégyenlem, amit tettem…, így most már senkim sincs az életben.

Az erőszakos bűncselekmények túlnyomó része összefüggésben van az alkohollal. Ezt erősíti meg dr. Magyar Elemér, a Heves Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze, aki emberölés bűntettével vádolta meg B. F. I.-t:
– Alkoholizmus alatt nemcsak az utolsó fázist kell érteni, amikor már mutatkoznak az elvonási tünetek, hanem azt is, ha valaki rendszeresen fogyaszt szeszes italt. Olyan mennyiségben, hogy énidegenné válik a személyisége. Az okok? Az anyagiak hajszolása, az örökös feszültség, ami elferdíti az érzelem- és gondolkodásvilágot. Évek óta emberi roncsok, reszkető kezű gyilkosok vannak, akiknek eszköze a puszta kéz, a kés, olykor a balta. Ezek a mi krimijeink. Ideje végre változtatni ezen, hogy ne ismétlődhessenek meg a B.-ügyek!

A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek B. F. I.-t, és 13 év börtönbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Elrendelte a kényszergyógyítását is. Az ügyész a döntést tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)