Bíróság előtt a Tarna lecsapolása miatt indult büntetőper, természetkárosítás a vád

A Füzesabonyi Járási Ügyészség a Tarna lecsapolásaként elhíresült történetben vádiratában azt fogalmazta meg, hogy az elsőrendű vádlott és házastársa szőlőoltvány iskolát üzemeltettek és üzemeltetnek jelenleg is a Tarna mellett található szántó ingatlanon. A törvénnyel úgy mentek szembe, hogy a szőlőoltványok öntözésére korábban a vádlott házaspár  rendelkezett ugyan vízjogi üzemeltetési engedéllyel, ám ennek időbeli hatálya lejárt.

Benyújtották ugyan az új engedély iránti kérelmüket, de nem kapták meg még, amikor is az oltványoknak a Tarnából való öntözését tovább folytatták a végleges vízkivételi engedély hiányában is. E. L. J és ismeretlenül maradt társai szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a folyócska medrét, amellyel a vizet felduzzasztották és két darab, nagy teljesítményű szivattyúval vizet emeltek ki, majd két és fél órán keresztül locsolták a szőlőoltványokat.
A következmény pedig? A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva, a vízhozam száz százalékát és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték.

A Tarna medrének elzárásával, ezáltal a víz visszatartásával a vádlottak károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, több védett egyed elpusztulását okozták – állítja a vádhatóság. Amennyiben a terheltek a fentiek szerinti vádat elismerik, lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, már az előkészítő ülésen ítélet is születhet.
Ugyancsak előkészítő ülést tart az Egri Járásbíróság is a T. T. ellen lőfegyverrel visszaélés bűntette miatti eljárásban. A vádhatóság szerint a vádlott 2003-ban, pontosabban meg nem határozható időpontban, a lakóhelyén lévő üzem területén megtalált és magához vett egy gyártási szám nélküli pisztolyt. A terhelt a működőképes – lőfegyvernek minősülő – pisztolyt a műhelyében tartotta úgy, hogy ilyen eszköz megszerzésére, tartására engedéllyel nem rendelkezett.

A Füzesabonyi Járásbíróságon lesz még a héten egy ugyancsak érdeklődésre számot tartó büntetőper tárgyalása is. A vád önbíráskodás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény, a vádlott pedig R. S. S. 
A vádirat lényege: a sértett a reggeli órákban a településen közlekedett az általa vezetett tehergépkocsival, amikor 6 óra 30 perc körül összeütközött a terhelt által vezetett személygépkocsival. A közlekedési balesetet követően R. S. S. indulatosan odament a tehergépkocsi vezetőjéhez, közölte vele, hogy a baleset az ő hibájából következett be, neki pedig kára keletkezett.
A sértett nem ismerte el a felelősségét, erre a vádlott felszólította, hogy fizesse ki a kárát, ám a kamionos nem volt hajlandó eleget tenni, ezért a vádlott, a követelése érvényesítése érdekében, egy alkalommal, ökölbe szorított kézzel arcon ütötte őt, s cselekményével a terhelt azért hagyott fel, mert a "nézelődők" rendőrt hívtak. A bántalmazott sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el.

Szintén csütörtöki határnappal kitűzött, de már a Gyöngyösi Járásbíróság előtt lévő büntetőper a D. Gy. és társa ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indult eljárás. A járási ügyészség váddokumentuma rögzíti, hogy az elsőrendű vádlott – mások mellett – az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott másodrendű terheltel és az ügy sértettjével felújítási munkálatokat végeztek egy lakóházon. A munka D. Gy. felügyelete mellett és utasításai alapján folyt.
A vádbeli napon az elsőrendű terhelt arra utasította az alkalmazottait, közte a másodrendű vádlottat és a sértettet, hogy még a műszak befejezése előtt bontsanak le egy, az épület homlokzati részéhez derékszögben megépített falat. Miközben a vádlott – a "főnök" utasítása szerint – véste a falat, az hirtelen ledőlt, a ledőlő faltömbök a fal előtt törmeléket lapátoló sértettet hanyatt lökték, és a földre került sértett mellkasára, lábára zuhantak. 

A baleset következtében az omlásban sérülést szenvedő munkásnak törési sérülései lettek, amelyek gyógytartama ténylegesen 4-6 hét volt. Az orvosszakértői véleményre alapozottan a vádirat azt tartalmazza, hogy a sérülések maradandó fogyatékosságnak nem tekinthető, maradandó kozmetikai jellegű elváltozás visszamaradásával gyógyultak.
A vádlottak szakszerűtlen, hanyag eljárása és a bekövetkezett baleset között ok-okozati kapcsolat áll fenn, a baleset a munkavédelmi szabályok betartása mellett elkerülhető lett volna. A csütörtöki előkészítő ülésen, beismerés esetén ítélet is születhet.

Igaz ez a feltételes mód az Egri Törvényszéken – szintén csütörtökre kitűzött – előkészítő ülés esetében is. Igaz itt, tárgyi súlyát tekintve, sokkal fajsúlyosabb a cselekmény: életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és más bűncselekmények miatt kérik számon a vádlotat, R. Z. K.-t.
A vádlott és a sértett úgy öt évig éltek élettársi kapcsolatban, közös gyermekük is született. Viszonyuk az együttélésük fele idejétől kezdődően megromlott, ekkortól kezdve a férfi szinte napi rendszerességgel megverte – ütlegelte, rugdosta – a párját, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okozva neki, emellett a nőt egyéb módokon is megalázta, rendszeresen sértegette, szidalmazta is. 
Ezen brutális bánásmód hatására élettársi kapcsolatukat a sértett megszakította és a vádlottól elköltözött. Ugyanakkor, a gyermeke látogatása érdekében, többször visszatért a vádlott lakóhelyére, aki ezen alkalmakkor is folytatta a már "megszokott" bántalmazást, amelyeknek a következményei mindig 8 napon belül gyógyuló, zúzódásos sérülések voltak, de a bántalmazás jellege miatt reálisan fennállt 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülések lehetősége is.

A vádirat szerint ezen eseteket követően a vádlott napi szinten küldött üzeneteket a sértettnek, közöttük számos olyat, amelyekben a nő megölésével fenyegetőzött. A korábbi erőszakos cselekményei és folyamatos fenyegetései miatt az asszony komolyan tartott a vádlottól, és igyekezett magát távol tartani tőle.
A vádlott végül elment a sértett lakóhelyére és ott a sértettre támadt, őt földre vitte, ütni, rugdosni kezdte, majd a zsebéből elővett rugós bicskával több helyen megszúrta, közben a vádlott mindvégig azzal fenyegetőzött, hogy meg fogja ölni a sértettet, mielőtt börtönbe vonul. Miután a tanúk értesítették a rendőrséget, a vádlott elmenekült a helyszínről.
Az orvosszakértői megállapítás szerint sértett sérüléseinek gyógytartama ténylegesen két hét lehetett, azzal, hogy egyes sérülések kapcsán életveszélyes sérülés bekövetkezésének lehetősége reálisan fennállt.