2024.05.22. 06:55
Késelő csemete szerencsére nagyon kevés van hazánkban
A bőnyi április végi általános iskolai késelés rávilágít arra a szakmai körökben is vitatott szabályozásra, ami szerint meghatározott bűntények elkövetői között a 12. életévüket betöltött, de a tizennegyediket el nem ért gyermekek is felelősségre vonhatók büntetőeljárásban. Mikortól és miért válik büntethetővé a gyermek? Mi a különbség a gyermek-, illetve a fiatalkorú között büntetőjogi szempontból? Ezt vizsgáljuk.
Megrázta a hazai közvéleményt az a szörnyű bűncselekmény, amit egy tizenkét esztendős lány követett el az osztálytársa ellen a Győr-Moson-Sopron vármegyei Bőny általános iskolájában idén április 29-én. A hatodik osztályban az első tanóra utáni szünetben a fiatalkorú tettes egy otthonról hozott, a táskájába rejtett, 20 centiméteres pengéjű késsel az előtte ülő tizenkét éves lányt hátba szúrta, majd kihúzta a szúróeszközt a hátából és a padlóra dobta. A sértettet mentőhelikopterrel vitték a győri kórházba életveszélyes sérüléssel.
Forrás: Csapó Balázs/Kisalföld
Utóbb kiderült, a támadó az osztálytársai neveit tartalmazó listát készített, amelyben pirossal jelölte meg azokat, akiket meg akart ölni, zölddel pedig azokat, akiket nem. A kést és a listát a rendőrség lefoglalta. A Győri Járásbíróság elrendelte az egyébként jó tanuló, csendesnek ismert gyermekkorú gyanúsított letartóztatását, vele szemben feltehetően emberölés bűntettének kísérlete miatt járnak el. Cselekedetét szakértő szerint nem menti, hogy őt a testalkata miatt a társai folyton csúfolták.
A jelenleg hatályos, 2012-ben alkotott és 2013 júliusában életbe lépett Büntető Törvénykönyv (Btk.) meghagyta ugyan a korábbi büntetőjogi kódexben lejegyzett szabályt, ami szerint a büntethetőség alsó korhatára a 14. életév, de azt is kimondta, hogy egyes, súlyosabb bűncselekményekért a 12. életévét betöltött gyermek is büntethető. Mégpedig akkor, ha a tett elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
A legmagasabb rendű büntetőjogi jogforrás miniszteri indokolása így szólt: a 12 és 14 év közötti gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés, ezért szükséges a büntethetőségi korhatár módosítása. Ennek keretében a kirívóan agresszív, élet ellen irányuló bűncselekményt megvalósító gyermekkorúak büntetőjogi felelősségre vonása és egyes súlyos bűntényeknél a büntethetőség korhatárának leszállítása tizenkét évre. Az ilyen deliktumot megvalósító gyermekkorú magatartásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a törvénytisztelő életmódra. Éppen ezért a speciális prevencióhoz mindenképpen szükséges a büntetőjog eszközeinek igénybevétele. Büntetésük négy évig tartó javítóintézeti nevelés is lehet.
S most nézzük, hogy melyek azok bűncselekmények, amelyekért büntetőeljárás keretében felelősségre vonható az a gyermek is, aki már elmúlt 12 esztendős, de még nem töltötte be a 14. életévét! Ezek a Btk. 16. szakasza értelmében az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás.
A bűnügyi statisztikai adatok összesítése arra enged következtetni, hogy Magyarországon évente három-négyezer gyermekkorú átlagosan hét-nyolcezer bűncselekményt követ el. Az utóbbi években a körükben némileg csökkent az előző években oly jellemző vagyon elleni bűnözés, miközben nőtt a személy elleni és a garázda jellegű deliktumok száma. Egy példa a bűnügyi statisztika alapján: 2018 óta hat emberölést, 83 rablást és 31 kifosztást lehetett kötni gyermekkorú személyhez. A hat gyilkosságból négyet Borsod-Abaúj-Zemplén, kettőt pedig Pest vármegyében követtek el.
Heves vármegyében az előző esztendőben a Belügyminisztérium (BM) Statisztikai Osztálya kimutatása szerint 49 gyermekek által megvalósított bűntényt jegyzőkönyveztek, ez a 2523 országos adatnak még a két százalékát sem érte el. Az idei év első négy hónapjában 22 alkalommal kellett büntetőjogi szempontból kiskorút felelősségre vonniuk bűncselekmény elkövetése miatt a hatóságoknak. (Részletek az infografikában.) Leginkább vagyon elleni bűntények írhatók a rovásukra. Jó néhányszor előfordul, hogy a kicsiket a felnőttek bírják rá például lopásra, mert úgy gondolják, elkerülhetik a felelősségre vonást.
A Btk. a XI. fejezetében tartalmazza a fiatalkorúakra érvényes rendelkezéseket. A 105. szakasz leszögezi: az számít fiatalkorúnak, aki a bűntény elkövetésekor a 12. életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A következő paragrafus bekezdései előírják, hogy a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy az ifjú helyes irányba fejlődjön, s a társadalom hasznos tagjává váljon, s a nevelését és a védelmét kell szem előtt tartani. Büntetni akkor lehet, ha az intézkedés nem célravezető. Aki a bűntény elkövetésekor 14. életévét nem töltötte be, az ellen csak intézkedés alkalmazható.
A közeli napokban adott tájékoztatást a Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivő ügyésze arról, hogy az Egri Járási Ügyészség egy fiatalkorú gyanúsított ügyében a szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétsége miatti eljárást feltételesen felfüggesztette. A dr. Gubala Ádám Miklós által ismertetett határozatból kiderül, hogy a fiú idén januárban egy egri áruházból cipőt lopott. Kitépte az áruvédelmi eszközt, majd a lábbelit visszatette a dobozába, s fizetés nélkül távozott. Ám a biztonsági kapu jelzett, így lebukott. A fiatal a nyomozás során a vételárat megtérítette.
A vádhatóság a gyanúsított beismerő vallomására, a kár megtérülésére figyelemmel lehetőséget látott az eljárás feltételes felfüggesztésére, mégpedig egy esztendőre.
A BM Statisztikai Osztály adatai szerint Hevesben tavaly 313 fiatalkorú ellen indult büntetőeljárás. Ez az országos több mint 8800-as mutatónak a 3,5 százaléka. Idén Hevesben 172 fiatalkorú bűnelkövető szerepel a jegyzőkönyvekben.
Fiatalkorúak bűnözése Hevesben
A BM Statisztikai Osztályának elmúlt két évbeli mutatói szerint Heves vármegyében a 14 és 18 év közötti polgárok leggyakrabban lopás elkövetésével próbálkoztak. Ezt a deliktumot a garázdaság s a testi sértés követte. Tíz eljárást folytattak ellenük rongálás, jármű önkényes elvétele és rablás címén. Ötnél többen feleltek kábítószer birtoklásáért.
A hazai büntetőjogi szabályozás története gyermek- és fiatalkorról
A gyermek-, illetve fiatalkorú tettesek elhatárolása a büntetőjog hazai történetében meglehetősen változatos. Az 1878-ban elfogadott Csemegi-kódex úgy rendelkezett, hogy nem vonható bűnvád alá az, aki a bűntény elkövetésekor életkorának a 12. évét nem haladta meg. Ha elmúlt 12 éves, de 16 még nem, csak akkor róhattak ki rá szankciót, ha megvolt a cselekménye bűnösségének felismeréséhez szükséges belátási képessége. Enyhébb szankciókat szabhattak ki a bíróságok a fiatalkorúakra, mint a felnőttekre. Az 1961. évi V. törvény, a Magyar Népköztársaság büntetőjogi kódexe a büntethetőség alsó korhatárát a 12.-ről a 14. életévre emelte fel. A 12–14 éves bűntetteket elkövetőkkel való foglalkozást áthelyezte az iskolai, iskolán kívüli és családi nevelés illetékességi körébe. Az 1978-ban megalkotott Btk. szintén büntethetőséget kizáró okként jelölte meg a gyermekkort, aminek a határát a 14. év betöltésével állapította meg. Fiatalkorú volt az, aki a bűntény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
