Ott volt az áramütést szenvedett fiatal kimentésénél az ifjonc egri tűzoltó + videó

A tiszthelyettesek öt hónapos képzése a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Katasztrófavédelmi Oktatási Központjában megtartott kibocsátó ünnepséggel zárult február elején, a képzésen öt Heves vármegyei tűzoltó is részt vett, erről korábban írtunk. Már hármukkal beszélgettünk, Heves Máté Norberttel, Hajnal Marcell Zoltánnal és Csók Lajossal, most pedig Ludányi Gáborral ültünk le.

A húszéves fiatal  Heves Máté Norberttel az egri Kossuth Zsuzsanna Technikumban tanult, az intézményben volt katasztrófavédelmi alapok oktatása. Akkor került szóba köztük a tűzoltói pálya, s mint mondta, szerencsére mindkettőjüknek összejött.

– Fiatalabb koromban is érdeklődő voltam ez iránt, de csak mint egy átlagos kisfiú. Jobban a középiskolában keltette fel az érdeklődésemet a szakma – így beszélt a kezdetekről. Ahogy fogalmazott, a tűzoltólét felépítése, a tűzoltás, az életmentés, a segítségnyújtás miatt választotta legfőképp ezt a pályát, ez volt a motiváció.
– A családban nem dolgozott senki hasonló munkakörben, s mivel ez nem egy veszélymentes környezet, természetesen aggódnak miattam, de ezzel párhuzamosan folyamatosan támogatnak is – húzta alá.

Az első bevetésekről is ejtettünk néhány szót. Elmondta, hogy amikor először vonulni kellett, nem tagadja, fülig ért a szája, izgatott lett, majd amikor megérkeztek a helyszínre, akkor tudatosult benne, hogy ez most már a valóság, s tette a dolgát. Az első egy műszaki mentés, egy ajtónyitás volt.
– A bevetések után mindig érdeklődöm a kollégáimnál, mi az, amit jobban csinálhatnék legközelebb, így próbálok akár napról napra, esetről esetre fejlődni – mondta.

Volt viszont egy ennél megrázóbb esete. Ahogy arról mi is írtunk, április közepén egy fiatal az egri vasútállomásnál felmászott egy vagonra és áramütés érte. Akkor a tűzoltóknak is volt dolguk, s Ludányi Gábor volt az egyikük, aki vonult.
– Miután korombeli, 18-19 éves, ez is megindított, illetve az, hogy megégett. Nekünk az volt a feladatunk, hogy kihozzuk a sínek közül, s átadjuk a mentőknek. Érzelmileg nyilván megviselt valamennyire, de ezek azok a helyzetek, melyekre nem lehet felkészülni. Sokat segített a feldolgozásban, hogy kibeszéltük a kollégákkal – részletezte.

Idekapcsolódva elmondta, nagyon jó csapat tagja, segítőkész tűzoltótársakkal van körülvéve, akik az első perctől kezdve jól fogadták, könnyű volt a beilleszkedése. A jövőről úgy nyilatkozott, hogy a szakma minden csínját-bínját kitanulná, el tudja képzelni, hogy pár évtized múlva is tűzoltóként látjuk őt.