Minden ezresért egy évet ülhet fegyházban a hevesi 23 éves rabló

A visszatekintésünk között első a sorban a Hevesi Járásbíróságon január utolsó napján közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntett és más bűncselekmény miatt meghozott és kihirdetett ítélet. H. L. S. vádlottat a bíróság bűnösnek találta. A marasztaló verdikt szerint 9 évet kell fegyházban letöltenie.

Annak idején megírtuk, hogy Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, az Egri Törvényszék sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint a bíróság a hevesi ügyben a vádlottat közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett rablás bűntette és súlyos testi sértés bűntette miatt nem csak a 9 év fegyházbüntetést szabta ki, de 9 évre a közügyektől eltiltotta mellékbüntetésül. A bíróság kötelezte a vádlottat három millió forint bűnügyi költség megfizetésére is. Az ítélet ugyanakkor nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért a vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

Az ítéleti tényállás szerint a rablás sértettje egy postai kézbesítő, aki amikor a kerékpárját tolva elhaladt a vádlott lakóhelye előtt az utcán H. L. S. – bódult állapotban – a lakóházától elindult a postáshoz, majd szó nélkül két alkalommal hasba ütötte és földre lökte. Nem céltalanul tette: a vádlott a kerékpár hátsó kosarában lévő táskából kivette a posta által rendszeresített kézi számítógépet és a zsebébe rakta, majd ököllel arcon ütötte az ezt megakadályozni szándékozó sértettet, s benyúlt a postás táskába és abból 9 ezer 710 forintot vett el.

Egy ismert – büntetőjogra szakosodott – védőügyvéd, dr. Vidákovics Béla Zsolt szerint mindazoknak, akit rablás elkövetésével vádolnak, célszerű azonnal ügyvédi konzultációt és segítséget kérni. Az ügyvédi irodát vezető szakember tájékoztatása szerint vannak nagyon elterjedt módjai a rablásnak.

Példát is említ arra vonatkozóan, hogy mi az egyik legelterjedtebb módja a rablásnak: fiatalkorú sértett sétál az utcán, majd néhány ugyancsak fiatalkorú odalép hozzá és megkérdezi, hogy mennyi az idő. A sértett előveszi a telefonját, rápillant, közli, hogy hány óra van. Ezt követően a fiatalkorú elkövetők egyike kést ránt: "Gyorsan pakold ki a zsebed apukám! Ide a telót is! Igyekezz mert elvágom a torkod!"

– A fiatalok végig sem gondolják, hogy az amit csinálnak mennyire súlyos bűncselekmény. Mint ahogy azt sem, ha nem vesznek el semmit a sértettől, kísérlet miatt ugyanúgy büntethetőek, mintha véghezvitték volna a cselekményt – teszi hozzá a büntető ügyekre szakosodott ügyvédi iroda vezetője.

A példában vázoltak lényege, hogy az elkövetők a dolog jogtalan eltulajdonítása végett az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaztak. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől a rablás megvalósul. Ha a fenyegetésig eljutnak, de elvenni a sértett tárgyait nem tudják a rablás kísérleti szakban marad.

Persze könnyen legyinthet az, aki a büntetőjogban kevésbé jártas, mondván nem annyira "divat" késsel fenyegetőzni. Pedig nincs miért legyinteni: a rablás megvalósításához elegendő szimplán megfenyegetni, vagy megütni a kiszemelt áldozatot.

– A példa esetében szándékosan nem beszéltem az elkövetők számáról, csak arról, hogy többen, legalább ketten voltak. Az elkövetők száma a rablás esetében nagyon fontos tényező. Ha ugyanis három, vagy annál több fő vesz részt a rablásban, akkor csoportos rablást követnek el, aminek a büntetési tétele hirtelen megugrik. Alapesetben a rablást 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, a csoportos rablás "tarifája" 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés – fogalmaz az ügyvéd.

Rablást követnek el akkor is, ha valakit öntudatlan, védekezésre képtelen állapotba hoznak annak érdekében, hogy a dolgait eltulajdonítsák. Például, ha a sértett italába altatót, vagy valamilyen bódító hatású szert kevernek, amitől mély álomba merül, vagy az eszméletét veszti, és így mindenféle erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonítják az értékeit.

Rablásnak minősül, amikor a tolvaj éjszaka besurran az alvó sértett lakásába. Zajt csap véletlenül az elkövető, amire a sértett felébred. Meghallja, hogy valaki motoszkál kirohan a hálószobából, és látja, hogy valaki megpróbál az értékeivel kimenekülni a lakásból. A tolvaj elé ugrik, aki a sértettet erőteljesen félrelöki, esetleg meg is üti, aminek a következtében a sértett a földre esik. A tolvajból ebben a pillanatban rablóvá lett. A törvény értelmében ugyanis, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a rablás akkor is megvalósul. Sokan nem is gondolnák, de érvényes ez például a bolti lopásokra is, amennyiben az áruházi szarkát megállító alkalmazott, vagy biztonsági őrrel szemben az elkövető a legkisebb erőszakot – félrelöki például – is alkalmazza.