Sátánnak hitte a szállodai dolgozót, széklábbal ölte meg

 A hazai büntetőjogi rendelkezések alapján léteznek olyan körülmények, amikor a tettesek büntethetősége kizárható vagy korlátozható, illetve megszüntethető. A következőkben ezekről a szabályokról lesz szó példák felelevenítésével, a szabályozás terjedelmessége miatt két részben.

A hazánkban jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) az általános részének IV. fejezetében szabályozza a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó, valamint a büntethetőséget megszüntető okokat. Nevezetesen azzal szemben, aki valamilyen jogellenes cselekedetet hajt végre bárki ellen, illetve más tulajdonában, birtokában lévő tárgyat vesz el meg nem engedett módon. 

A jogforrás 15. szakasza sorolja fel ezeket. Ilyenek a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség, a jogszabály engedélye, valamint a törvényben meghatározott egyéb ok. 

Nézzük elsőnek azokat az eseteket, amikor olyanok cselekednek másokkal szemben jogtalanul, akik még igazából fel sem képesek fogni a tetteik és azok következményeinek a súlyát. A 16. paragrafus értelmében kizárt tehát a büntetés kiszabása bírósági döntéssel azok ellen, akik a bűncselekmény megvalósításakor még nem töltötték be a 14. életévüket. A büntetőjogi szempontból gyermekkorúak esetében ugyanakkor ismer kivételeket a büntetőtörvényünk. Részletezi is, hogy emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált előidéző testi sértés, hivatalos, illetve közfeladatot ellátó személy, továbbá azok támogatója elleni erőszak, terrorcselekmény, rablás és kifosztás tettese a 12. életévének betöltése után is büntethető. Ám ekkor nagyon fontos törvényi feltétel, hogy az elkövetéskor a gyermek rendelkezzék a deliktum következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. 

S íme egy nem régi példa ehhez: egy fiatalkorú verpeléti lány és két gyermekkorú társa ellen jártak el a hatóságok még 2022 késő őszén. Annak az esztendőnek az elején Egercsehiben ők hárman betörtek a községbeli malom épületében lévő klubhelyiségbe. Bezúzták annak az ablakát, majd onnan alkoholos italokat és nassolnivalókat, 16 üveg tömény szeszt, öt palack üdítőt, egy zsugorcsomagolású energiaitalt, egy csomag kekszet és hat csomag csipszet tulajdonítottak el. Ám a tolvajok hamar lebuktak, mert olyannyira berúgtak, hogy kettejüket­ emiatt orvosnak kellett kezelnie­. 

A két gyermekkorú elkövető ellen a rendőrség büntethetőséget kizáró okból megszüntette a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt folytatott nyomozást. A fiatalkorú, azaz 14 esztendő feletti korú lánnyal szemben az ügyészség – pártfogó felügyelet elrendelése mellett – az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztéséről hozott határozatot­. 

Ugyancsak mellőzendő a Btk. 17. szakasza szerint a büntetés alkalmazása bírósági ítélettel az ellen a bűnelkövető ellen, aki az egyébként büntetendő cselekményt a jogszabály megfogalmazása értelmében az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi őt a cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 

Jellegzetes esete volt ennek az a hat esztendővel ezelőtt bekövetkezett szörnyű deliktum, amiért az elkövetőt 2019 júniusában elsőfokú határozatával felmentette a Budapest Környéki Törvényszék az emberölés bűntette és a testi sértés kísérletének vádja alól. A történeti tényállás szerint az illető 2018 márciusában egy hotelben széklábbal meggyilkolt egy embert, akit ugyanis sátánnak vélt. 

Történt ugyanis a nyomozás eredménye szerint, hogy a vádlott a szálló recepcióján beszélgetésbe elegyedett a személyzettel. Az egyik dolgozóra obszcén megjegyzéseket tett, a bárpultos nő hajviseletét is kritizálta. Később átballagott a mosókonyhába, ahonnan az ott dolgozó ember, s a hotel gondnokának a határozott kérésére sem volt hajlandó távozni. Amikor a hotel munkatársai később visszamentek ellenőrizni azt a helyet, akkor a száradni felakasztott lepedők mögül váratlanul előlépett a terhelt. Későbbi vallomásában azt mondta, úgy gondolta, hogy az egyikük a sátán, ezért ököllel többször megütötte és közben artikulálatlanul kiabált. A kollégája segítségére siető gondnokra ezután rátámadt, a megtámadott erre elfutott, s hívta a rendőrséget. Az ott maradt személyt viszont az őrjöngő terhelt az összetört székdarabbal előbb nyakon, majd szemen szúrta, végül a szájába adott egy bonbont és rátaposott. Az áldozat a bántalmazás következtében a helyszínen életét vesztette. 

Az ügyben kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértő utóbb a szakvéleményében azt állapította meg, hogy a tettes a bűncselekmény megvalósításakor kóros elmeállapotban szenvedett, ennek alapján született meg végül a felmentő ítélet. 

A Btk. a 18. szakaszában ugyanakkor azt is kimondja, s ez is fontos előírás, hogy a büntetőjogi szankció kizárásáról vagy annak korlátozásáról nem lehet szó akkor, ha valaki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. 

Közismertnek számító törvényi lehetőség továbbá a büntetőügyekben a büntetés alóli mentesülésre a jogos védelem, illetve a végszükség jogintézménye. 

Az előbbire nagyon is érzékletes példa az a még 1997 novemberében Abasáron történt tragédia, amelyben egyik napon kora reggel az NDK-ból korábban ebbe a hevesi faluba férjhez jött asszony egy húsz centiméteres pengéjű fanyelű késsel ölte meg a férjét, több tucat szúrt sebet ejtve rajta. A vizsgálat kiderítette, hogy a férfi akarta előtte elvenni a neje és a három gyermeke életét. Az ágyban fekvő nőre támadt, akit késsel meg is sebesített. A tizenkét éves fiuk gátolta meg a gyilkosság elkövetésében az apát, akit bicskával tarkótájékon döfött. 

Az anya a bezárt kapu miatt a kerítésen átmászva az utcára menekült, ahol azonban a férj negyven méteren át üldözte, majd utolérte a feleségét, akit ismét a gyerek védett meg a férfit az árokba lökve. A felbőszült támadó kezéből kieső szúróeszközzel ezután a hölgy pontosan 84-szer sebezte meg a házastársát, aki belehalt a sérüléseibe. 
A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa első fokon jogos védelem címén felmentette az asszonyt az erős felindulásból elkövetett emberölés vádja alól. Ezt a döntést másodfokú ítéletében a Legfelsőbb Bíróság 2000 januárjában helybenhagyta. 

A Btk. 22. szakasza úgy rendelkezik, hogy nem büntetendő annak a cselekménye, aki azzal a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, avagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadást hárít el. A törvény eme paragrafusának második bekezdése még szigorúbb, amikor leszögezi, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező személy életének kioltására is irányult volna, mégpedig akkor, ha azt személy ellen éjszaka, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el. S akkor is, ha az elkövetők lakásba vagy az ahhoz tartozó elkerített helyre fegyveresen éjjel az előbb felsorolt módokon jogtalanul behatolnak. A jogos védelmet gyakorló nem büntethető, miként az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. Fontos és hasznos tudni azt is, hogy a jogszabály szerint a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 
(Folytatjuk) 

Kényszer, fenyegetés, tévedés

A ma hatályos büntetőjogi kódexünk 19. és 20. paragrafusában foglaltak értelmében ugyancsak mellőznie kell az igazságszolgáltatási szervnek a büntetés kiszabását abban az esetben, ha a terhelt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt esik bűnbe, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra, illetve azok a körülmények korlátozzák őt az akaratának megfelelő cselekvésben. Az elkövető tévedése – amikor tévesen azt feltételezi, hogy a tette társadalomra nem veszélyes, s erre a jog szerint alapos oka van – szintén megalapozhatja a felmentését az ellene bűntény miatt emelt vád alól. Persze, ha gondatlanság játszik szerepet a tévedésében, s a törvény a deliktum gondatlan elkövetését is büntetni rendeli, akkor a bíróság szankcióval sújthatja őt. 
 

Van az a jogos védelmi helyzet, amikor valaki büntetés nélkül lépheti túl a támadás elhárításához szükséges mértéket 
Illusztráció: Beol.hu