Szeptember közepén tárgyalja a törvényszék a petőfibányai gázrobbanás büntetőperét

A Petőfibányán bekövetkezett gázrobbanás perében elvileg május végén már jogerős ítélet is születhetett volna, azonban a vádlott nem jelent meg a tárgyaláson, így a szeptember 16-i új határnapon következhet be legkorábban a verdikt kihirdetése. 

Az ügyészség vádirata szerint a 200 millió forintot is meghaladta a kár, amikor K. Z. gázrobbanást idézett elő egy társasházban. Ügyében – fellebbezések után – május 29-én tartott volna tárgyalást a másodfokon eljáró Egri Törvényszék, de a gázrobbanás vádlottja nem jelent meg. Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, a törvényszék sajtószóvivője arról tájékoztatta portálunkat, hogy a bíróság szeptember 16-át jelölte meg új határnapként. 

A gázrobbanáskor portálunk többször, legelőször annak bekövetkeztekor 2020. áprilisában foglalkozott. Májusában arról írtunk, hogy az idei április 7-e örökre beíródott a hajdani bányásztelepülés fekete krónikájába. E napon reggel 9 óra előtt pár perccel gázrobbanás történt az egyik Liszt Ferenc úti sorház legfelső emeletén, aminek következtében egy középkorú férfit súlyos sérülésekkel, mentőhelikopterrel szállítottak kórházba, több lakás pedig összedőlt vagy megrongálódott.

A több mint négy éve született cikk szerint "Az azóta eltelt időszakban összefogásból jelesre vizsgáztak a helyiek és a környékbeli önkéntesek. Ennek eredményeként a romok jelentős részét már elszállították, mi több, elkezdődhetett az épület felújításának a tervezése is. 

– Két lakást teljesen, négyet pedig részben újjá kell építeni – mondta érdeklődésünkre Juhász Péter polgármester. 
– Talán ennél is fontosabb azonban, hogy a sérült férfi túlélte a balesetet.  Műtétek sora vár még rá, célzott véradást is szerveztek a gyógyulása érdekében, s bizakodva várják a felépülését – tette hozzá.

Ekkor még a polgármester sem tudhatta, hogy a sérült emberből egy súlyos bűntett vádlottja és ugyan még nem jogerősen, de elítéltje lesz. Ami magát az elsőfokú ítéletet illeti, az 2023. januárjában született meg. Az Egri Járásbíróságon megtartott zárt tárgyalásáról Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Törvényszék sajtószóvivője akkor elmondta: a vádlottat közveszély okozás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság és ezért őt öt év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül öt év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítéleti tényállás szerint K. Z. az általa bérelt és használt társasházi lakásban egyik éjjel, az ingatlan egyik szobájában lévő konvektort leszerelte a gázvezetékhez csatlakozó flexibilis csőről. A gázvezeték folytonosságának megszakadása miatt a földgáz kiáramlott a lakás  légterébe, ahol feldúsult.  

A vádlott másnap reggel a lakás konyhájában dohányozni kezdett, és a cigaretta meggyújtásához használt nyílt láng a már robbanóképes gázelegyet berobbantotta.  A robbanás következtében a terhelten kívül – aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket  szenvedett – más, az épületben tartózkodó személy nem sérült meg.  

Viszonylag ritkán tárgyalnak a  bíróságok közveszély okozásának vádjával indult büntetőügyeket. Ráadásul ebben az esetben olyan minősített esetről van szó – lévén, hogy halálos áldozat nem volt, mert akkor akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható lenne –, amit 10 év szabadságvesztéssel is sújthat a bíróság. A jogi értelmezéshez természetesen a Büntető törvénykönyv szövege nyújt támpontot. 

A Btk. vonatkozó részéből kiderül, hogy közveszélyt lehet gondatlanul is okozni. Ekkor vétségről van szó, ami miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni a törvény.

A minősített esetekért viszont súlyosabb tétel dukál. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt: csoportosan; különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva követik el. Ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy a kár. E minősítő körülményért akkor is felel az elkövető, ha arra csak gondatlansága  terjed ki.

Érdekes elem a bűnszövetségben történő elkövetés. A törvény szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. 

Akár életfogytig is bezárhatják az elkövetőt, ha meghal valaki

A Btk. így fogalmaz: „A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a szándékos bűncselekmény halált okoz. A törvényi egység a közveszély okozás és a gondatlan emberölés között a halálos eredmény tekintetében kizárólag csak gondatlanság terhelheti, ha a halálos eredmény tekintetében a szándéka kiterjed akár csak eshetőlegesen is, akkor közveszélyokozás, és emberölés alap vagy minősített esete áll fenn halmazatban. Tehát két bűncselekményről – közveszélyokozás és emberölés – van szó.”