Embercsempészek Kánaánja - Az illegális határ­átlépők új útvonalakat keresnek

Közúti balesetek okozása, határzár tiltott átlépése, illetve rongálása, kábítószer-kereskedelem, embercsempészés – ezek a bűncselekmények szerepelnek az első öt között azon a listán, amelyeket külföldi állampolgárok követnek el hazánkban. Annak jártunk utána, számos Heves vármegyei példa megemlítésével, hogy miként változott a külhoniak bűnözése országunkban az elmúlt évtizedekben.

Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) mutatói azt tanúsítják, hogy ­2023-ban pontosan 8014 külföldi állampolgárral szemben indult büntetőeljárás a hazánkban elkövetett bűncselekményeik miatt. A szám folyamatos növekedést jelzett a 2010-es évek második felében és a 2020-as esztendőkben.

Mint írásunk első részében kifejtettük, dr. habil. PhD Hautzinger Zoltán rendőr ezredesnek, tanszékvezető egyetemi docensnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara oktatási dékánhelyettesének a tavaly a Belügyi Szemlében megjelent Idegenrendészet a büntető igazságszolgáltatás szolgálatában című tanulmánya szerint a Magyarország területét is érintő illegális migrációra települő, nemzetközi bűnhálózatok megjelenését generáló szervezett embercsempészetnek köszönhető egyebek között mindez. 

Illegális migráció és embercsempészés 

A Belügyminisztérium Statisztikai Osztályának összesítése értelmében, amíg 2018-ban embercsempészés címén hazánkban 76 büntetőjogi procedúrát folytattak a hatóságok, s Hevesben egyet sem, addig 2021-ben az országos mutató 635, a vármegyénkbeli egy volt. Ugyancsak egy deliktumot jegyzőkönyveztek szűkebb hazánkban 2022-ben, ám Magyarország egészében már 1705-re nőtt ez a szám. Az elmúlt esztendőben némi megtorpanás következett be, hiszen a hazai adat 1634 volt. 
A hevesbeli embercsempészések száma viszont emelkedett, éspedig hatra. Még több ilyen deliktumot tártak fel vármegyénkben októberig az idén, pontosan kilencet, míg az ország területén 449-et. 

Érdemes a konkrétumok sorolásakor kiindulni egy 2023. áprilisi ügyből. E hónap negyedik napján este fél nyolc tájban Füzesabony térségében az M3-as autópálya jobb oldalán a 106-os kilométerszelvénynél az intézkedő rendőri egység kivezette az ott közlekedő litván rendszámú autót, amelyben három török, négy afgán és egy litván állampolgár utazott utasként mindenféle személyi iratok nélkül. A járművet ukrán férfi vezette. A nyomozást államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság (HVMRFK) bűnügyi osztálya rendelte el. A gyanúsítottakat­ őrizetbe vették, a migránsokat­ a tompai határátkelőhöz szállították­. 

A HVMRFK sajtószóvivője akkor úgy nyilatkozott, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt időszakban megszaporodtak a térségünkben az ilyen bűntények miatti elfogások. Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy az illegális határátlépők új útvonalakat keresnek, a határtól valamivel távolabb próbálnak átjutni az országunkon, mint korábban. Ebbe tartoznak a vármegyénkben átvezető nagyobb közutak is. 

A szervező, irányító akár húsz évet is kaphat 

A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyvünk (Btk.) 353. szakasza világosan fogalmaz: az embercsempészés bűntettét az valósítja meg, aki segítséget nyújt az államhatár átlépéséhez úgy, hogy mást támogat a jogszabályi rendelkezések megszegésében. Alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetés szabható ki érte. A deliktum minősített esetei még súlyosabb szankciókkal járnak. Ha valaki ezt a bűncselekményt vagyoni haszonszerzés érdekében, az államhatár átlépéséhez több személynek segítve, vagy az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követi el, az kettőtől nyolc évig kerülhet rács mögé jogerős bírósági ítélettel. Öttől tíz évig is tarthat a büntetés, ha az embercsempész a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkezve, üzletszerűen vagy bűnszövetségben valósítja meg a bűncselekményt. 

Az említett paragrafus ezen bekezdése azt is tartalmazza, hogy ha a tettes a minősített bűntényi változatok szervezője vagy irányítója, akkor már tíztől húsz évig tartó szabadságvesztés-büntetést is kaphat. Hogy a jogalkotó mennyire szigorúan vette ennek a deliktumnak a súlyosságát, azt az is bizonyítja, hogy az előkészületét is szankcionálja, azért akár három esztendőre is fegyintézetbe kerülhet az elkövető. 

Gyermekek is utaztak a zsúfolt furgonban 

Bírósági ítéletek is születtek embercsempészési ügyekben Heves vármegyében. Az Egri Járásbíróság tavaly csempészett személy sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntette miatt jogerősen négy év szabadságvesztés-büntetéssel sújtott egy moldáv férfit, akit egyúttal nyolc esztendőre kitiltott Magyarországról, s vele szemben vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat Erdőkövesden fogták el a rendőrök. Egy furgon rakterében összezsúfolva 14 felnőtt férfit és 11 gyermeket szállított. Valamennyien szír állampolgároknak mondták magukat. 

Az elmúlt év nyarán a Hatvani Járásbíróság az előkészítő ülésén hozott jogerős határozatot vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés és kábítószer-birtoklás bűntettében mondva ki bűnösnek egy lengyel állampolgárt. 
Az illető a hazájában az interneten keresztül vette fel a kapcsolatot egy embercsempész csoportot irányító ismeretlen személlyel, s ezer euróért vállalta, hogy a Magyarország területére jogellenesen belépő személyeket továbbszállítja Szlovákiába. Egy benzinkútnál két embertől átvette a szállításra szolgáló gépkocsit, majd abba felvett kilenc szír és egy nigériai állampolgárságú, hazánk területére az embercsempészéssel foglalkozó bűnszervezet közreműködésével eljutott személyt. Ők semmilyen európai uniós állam által kibocsátott vízummal és tartózkodási engedéllyel nem rendelkeztek. 

A bíróság halmazati szankcióként öt év fegyházbüntetéssel sújtotta őt mint bűnszervezetben elkövetőt, kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, s tíz évig nem léphet hazánk területére. Ki kell fizetnie mindemellett 1,3 millió forint bűnügyi költséget is. 
A szakemberek véleménye szerint ez a döntés annyiban is kuriózum, hogy vármegyénk bíróságain ez volt az első olyan eset, amiben ítélet született. Azt is hozzátették, hogy az illetékesség szempontjából az elkövetés helye a meghatározó. Embercsempészéskor ez egybeesik az elfogás helyével. 

Marihuánát is adtak el a vietnámiak

Vietnámi kábítószer-kereskedők is sok munkát adtak-adnak a hatóságainknak. A rendőrségi-ügyészségi adatok szerint az 1990-es években tűntek fel hazánkban heroin utcai terjesztésével. A Vietnámból Európába érkező, marihuánával kereskedő drogmaffia 2007-ben jelent meg. Családi házakban termesztve összesen 35–40 ezer tő növénnyel hatalmas profitra tettek szert, amit anyaországukba menekítettek ki. Alacsony áraiknak köszönhetően kiszorították a holland konkurenciát, és 2010-re egyeduralkodóvá váltak a magyar kannabiszpiacon. A vietnámi bevándorló futárok – kihasználva a schengeni határokat – gépkocsival és tömegközlekedéssel hozták a marihuánát Magyarországra. A rendőrség erőteljes fellépése miatt ugyan 2020-ra megállt a maffiahálózat terjeszkedése, de továbbra is jelentős maradt, s a vietnámiak újra megjelentek a heroin- és a metamfetamin-kereskedelemben is.