Hadipuskákat, ágyúcsövet is birtokolt a boldogi gyűjtő

Ma hazánkban a hivatalos adatok arról árulkodnak, hogy több mint 144 ezer embernek van fegyvertartási engedélye. A természetes személyeknél lévő lőfegyverek száma meghaladja a negyedmilliót. A fegyvertartás és -viselés magyarországi jogi hátterét mutatjuk be a következőkben, két részben. Hazánk szerencsére nem a főleg filmekben látható vadnyugati környezet, ahol szinte minden házban megtalálhatók az ott lakóknál különféle puskák vagy pisztolyok. Ám azért előfordul, hogy ilyen eszközök arzenáljára bukkannak a hatóságok emberei itthon is. 

Az írásunk bevezetőjében felsorolt, a gyanúsított házában, a nappalitól kezdve a padlásig különböző helyekről előkerült tárgyak a szakértői szakvélemények alapján részben lőfegyvereknek, részben­ tűzfegyverek fődarabjainak minősültek. Engedélye­ persze az eljárás alá vont személynek egyik tartásához sem volt. 

Ezeket természetesen a rendőrök azonnal lefoglalták­, majd pedig elszállították az illető lakásáról. Ő a meghallgatásakor leginkább azzal védekezett, hogy ezeket a lőeszközöket az előző harminc év alatt szerezte be magának, merthogy gyűjtőszenvedéllyel van megáldva. 

Ám az esetről lapunknak beszámoló dr. Konkoly Thege László címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője arra is kitért, hogy a férfi tettének büntethetősége – ellentétben azzal, ahogy ő gondolta – nem évült el, hiszen az idevágó jogszabály nemcsak a lőfegyverek engedély nélküli megszerzését, hanem azoknak az ily módon történő birtoklását, tartását is büntetni rendeli. 

Az említett büntetőeljárásban a Hatvani Járási Ügyészség lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt egy 57 esztendős boldogi lakos ellen vádat. A vádiratában a vádhatóság azt indítványozta, hogy a bíróság próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtsa a vádlottat, s egyúttal kötelezze őt megközelítőleg 200 ezer forint szakértői díj megfizetésére. Azt is kérte még hivatalos dokumentumában az ügyészség, hogy a bíróság kobozza el a bűnjelként lefoglalt pisztolyokat, puskákat és ágyúcsövet­. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataira hivatkozva az Index.hu nyilvánosságra hozta a közelmúltban, hogy Magyarországon napjainkban pontosan 144 ezer 334-en rendelkeznek fegyvertartási és -viselési engedéllyel. A természetes személyek napjainkban éppen 250 ezer 809 lőfegyvert tartanak maguknál. A gáz- és riasztófegyver-viselési engedélyek száma 73 ezer 587. 

Az adatszolgáltató ehhez a listához azt is hozzáfűzi: az említettek közé nem tartoznak azok a személyek, akik munkakörükből adódóan jogszerűen tartanak maguknál fegyvert. Ők többek között a Magyar Honvédség katonái, a NAV és a rendvédelmi szervek, így a rendőrség munkatársai vagy éppen az Országgyűlési Őrség tagjai. 

A legmagasabb rendű előírásokat Magyarországon a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény tartalmazza. Ennek egyik rendelkezése alapján a fegyvertartás nem más, mint a lőfegyver birtoklása, viselése és tárolása. Eme jogforrás megfelelő paragrafusa értelmében mindenképpen engedély szükséges a törvény szerinti A és B kategóriába tartozó tűzfegyver, lőfegyverdarab, lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, a lőszerelem, valamint a hangtompító tartásához, azok birtoklásához és tárolásához, továbbá a gáz- és riasztófegyver viseléséhez. Ha valaki az utóbbiakat tartja, arról feltétlenül bejelentést kell tennie a hatóságoknak. 

A fegyvertartási engedély megszerzéséhez sok mindennek meg kell felelni

A Szendrői és Babos Ügyvédi Társulás e törvényt értelmező tanulmányában külön is kifejti, melyek a felté­telei annak, hogy a természetes személyek hazánkban lőfegyvertartási engedélyt kaphassanak. Először is a fegyvertartáshoz és -használathoz különleges elméleti és jártassági követelményeket kell teljesítenie. Szükséges mindenképpen hozzá a 18. életév betöltése, ez alól csak a jogforrás egy passzusa adhat kivételt, továbbá a kérelmező teljes cselekvőképessége, valamint a büntetlen előélete. Ám, ha történetesen éppen büntetőeljárást folytatnak a kérelmezővel szemben, vagy esetleg korábban meghatározott büntetőügyek valamelyikében elítélték, akkor semmiképpen sem kaphatja meg az engedélyt. S persze akkor sem, ha az illető a kérelmében netán valótlan adatokat közöl. 

Az előírások fegyverekkel való bánásmód szempontjából igen szigorúak. Szükség is van rájuk. Hogy milyen deliktum követhető el lőfegyver birtokában, arra jó példa az a bűneset, amely még 2015 augusztusában történt Heves vármegyében. 

A később nyomozás során feltárt adatok szerint egy férfi az arcát maszkkal eltakarva nemes egyszerűséggel besétált egy gyöngyösi üzemanyagtöltő állomásra, ahol az ott tartózkodó alkalmazottakra lőfegyvert vagy annak utánzatát fogta, majd megfenyegette, őket és tőlük a bevétel azonnali átadását követelte. Amikor a rémült dolgozók a felszólítására átadták neki a pénzt, gyorsan távozott a helyszínről. 

Ellene a bejelentést követően körözést adott ki a rendőrség az ügyben, s nem sokkal később sikerült is az egyenruhásoknak a tettes nyomára bukkanniuk. Utóbb minősített, azaz fegyveresen elkövetett rablás bűntettéért kellett bíróság előtt felelnie. 

Még súlyosabbnak minősült az a bűncselekmény, amelyben 2023 októberének közepén Hatvanban csaknem húsz fegyveres és felfegyverzett támadó rontott rá egy városbeli családra az egyik éjszaka. Tulajdonképpen a saját rokonaikkal akartak végezni egy régi sérelem miatt. Baseballütőkkel, kardokkal és fémgolyókkal megtöltött gázpisztolyokkal szerelték fel magukat. A támadásuk során szinte mindenkit megsebeztek. 

A rendkívül brutális támadást, amelynek résztvevői nemigen ismertek kegyelmet, egy közelben található biztonsági kamera rögzítette. A történtek után elvégzett nyomozás egyebek között azt is kiderítette, hogy a lövöldözők az ostrom alá vett épület gyerekszobájának az ablakát is betörték, emiatt a nők a fürdőszobába voltak kénytelenek menekülni a gyermekeikkel. Ugyanakkor a támadók egy idős férfit és egy fiút fejbe lőttek, akiket súlyos sérülésekkel vittek kórházba. 

Az ügyben még tart a büntetőjogi procedúra.