Épületmaradványokra, lövedékre, sírra bukkantak az egri várban

Még az ég is kegyes volt a program résztvevőihez, mert bár a legtöbb meteorológiai portál esőt ígért, csapadékmentes, kellemes idő fogadta kedden délután a vár udvarán gyülekező majdnem harminc résztvevőt. Buzás Gergely örömmel kalauzolta a megjelenteket, s rövid összefoglalóval vezette fel a sétát. Elmondta, azokon a helyeken végeznek ásatásokat, ahol új vagy restaurált épületek lesznek. Három ilyen terület van, a legnagyobb és legfontosabb a Zászlódombon végzett feltárás, de dolgoztak a déli kapu mellett is, tavasszal pedig a Varkoch-kapunál lévő úgynevezett farkasvermet, a kaput védő egykori árkot tárják majd fel.

Ezután indult is a barangolás, először a Zászlódombra, a kordonnal elválasztott régészeti ásatások helyszínére kísérte a résztvevőket a szakember. Mint mondta, az Árpád-kortól egészen a török korig jutottak új információkhoz, még őket is meglepte, mennyire gazdag történelmi múltat sikerült feltárniuk.

– Egészen az Árpád-kori szintig sikerült feltárunk a területet, amely akkor még jóval alacsonyabban volt, mint a mostani Zászlódomb. Akkor még csak egy kis természetes magaslat volt a területen, amit nem vettek körbe falak, és egy kőfal állt itt, ami valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el. A XIV. században felépítették a ma is álló külső várfalat, majd az udvart feltöltötték egy sárga színű kőporral, valószínűleg a dézsmapince kiásásakor keletkezett törmeléket hordták ide – részletezte Buzás Gergely. Feltehetően a Mátyás-korban ismét építettek a területre egy házat, amibe 1500 körül egy kályhát is felállítottak, de még a XVI. század közepe előtt le is bontották az épületet, majd Dobó István várkapitánysága idején, 1551-ben elkezdték a várat felkészíteni a török ostromra. Dobó építtetett egy bástyát, majd mögötte egy sáncot, de úgy gondolta, ez nem lesz elég a vár nyugati részének a védelmére, ezért az elkészült sánc tetejére létre hozatott egy úgynevezett ágyúdombot, ennek a nyomaira is ráleltek a régészek a feltárás során.

– Az volt a cél, hogy a várfalak felett át lehessen lőni, ezért volt szükség az ágyúdombra. Ez úgy készült, hogy építettek egy bonyolult faszerkezetet, és amikor ez kész volt, földet hordtak bele. A domb tetején voltak az ágyúk, amelyeket földdel töltött kasok védtek. A törökök próbálták lerombolni az erődítést – találtunk is a sáncba belefúródva egy ostromágyú lövedéket – de annyira erős volt az építmény, hogy ez nem sikerült nekik, innen nem is próbálkoztak rohammal. Bevált Dobónak ez a fajta védekezés – fejtette ki az ásatás vezetője. Buzás Gergely hozzátette, aminek nem állt ellen a Dobó által emelt domb, az az idő, ugyanis a földet megtartó fagerendák elkorhadtak, és az építmény elkezdett szétcsúszni. Már a törökök kezében volt a vár, amikor ez bekövetkezett, és ők, hogy megfékezzék ezt a folyamatot, hatalmas kőfalakat emeltek a domb köré. De gyenge munkát végeztek, százötven év alatt ezek meggyengültek és leomlottak, ezért 1800-as évek elején a városvezetés úgy döntött, hogy a veszélyt megelőzve lebontják a várfalakat is.

– Körülbelül tíz év alatt, a gótikus palota kivételével – ami akkoriban börtönként fontos funkciót töltött be –, szinte az egész várat elbontották. A Zászlódombot csak az 1900-as évek végén állították helyre, de csak az alapozásig. Azonban információk nem maradtak fenn az ekkor végzett feltárásról és munkálatokról, ezért nagyon jelentős a mostani ásatás, mert ahogyan el is hangzott, rengeteg új információhoz jutottunk – ismertette a régészeti vezető.

Látogatóközpont épül, a Varkoch-kapunál új kiállítótér lesz

Míg a Zászlódombon egy, a föld alá süllyesztett impozáns látogatóközpont épül majd vetítőteremmel és múzeumbolttal, addig a Varkoch-kapunál egy kiállítóteret alakítanak ki, egyben itt lesz a vár főbejárata is.

– A Varkoch-kapunál egykor látványos torony volt, amit felvonóhíd védett, annak mindkét oldalán volt egy-egy verem. A híd egy falon nyugodott, ha felhúzták, a külső része elzárta a kapunyílást, a belső része lesüllyedt a belső verembe. Így kívül és belül is nyitottak lettek a vermek, ami tovább nehezítette a bejutást. A tervek szerint a vár fejlesztése során a bástya vissza lesz építve, valamint a felvonóhíd is. Utóbbinak a külső vermét tavasszal fogjuk feltárni, a belső vermet már korábban megvizsgálták a régészek, ez most is megvan még, le is lehet menni oda – ismertette Buzás Gergely.

A szakember a déli-kapunál végzett ásatást is bemutatta a résztvevőknek, akiknek elmondta, itt két XVIII. századi őrház maradványait tárták fel, de egy katonasírt is találtak. Ezen a helyen egy modern őrház épül hamarosan, amiben a jegypénztár működik a jövőben.