Az átlagosnál több a részmunkaidős Heves megyében

Október elején még közel háromezer olyan dolgozó volt Heves megyében, akik a járvány miatt csökkentett munkaidőben dolgoztak. A KSH napokban megjelent tanulmánya szerint a járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma 261 ezerrel júniusban tetőzött, ekkor országosan az alkalmazottak hat százalékát foglalkoztatták kényszerűen kevesebb óraszámban. Szeptember végén azonban még mindig 123 ezren voltak (három százaléknyian), közülük 76 ezer embernek legalább a felére csökkent a munkaideje.

A KSH szerint a legtöbb érintett (94 ezer ember) korábban teljes munkaidőben dolgozott. Közülük közel 42 ezer embernek a veszélyhelyzet előtti heti 40 óráról 20 órára mérsékelték a szerződés szerinti munkaidejét, ezenkívül a leggyakrabban 25, 75 és 20 százalékos óracsökkenést alkalmaztak a teljes munkaidősök esetén a munkáltatók. A korábban heti 20, illetve 30 órában dolgozó foglalkoztatottaknál is előfordult, hogy alkalmazták ezt a megoldást.

A járvány miatt rövidített munkaidőbe kerülők aránya Fejér megyében volt a legmagasabb október elején, Borsodban pedig a legalacsonyabb. Pest és Vas megyében az érintettek minimum 70 százalékának legalább felére csökkent a heti munkaideje, ezzel szemben ugyanez az arányszám Fejér és Nógrád megye esetén 40 százalék alatt maradt. Megyénkben az év 40. hetében a dolgozók 3,2 százaléka volt érintett a munkaidő-csökkentésben, ami a megyék között a hatodik legmagasabb arányt jelentette. Szám szerint a megyék között a 12. helyen állt Heves, 2896 ember munkaideje volt még mindig alacsonyabb, mint márciusban.

Megyénkben tavaly augusztusban több mint hatezer-kétszázan, idén januárban kevesebb mint hatezren, márciusban pedig ötezer-hatszázan dolgoztak részmunkaidőben, de legalább havi hatvan órában, eközben ennél kevesebb időre 1300–1400-an voltak bejelentve. A teljes munkaidős alkalmazottak száma tavaly augusztustól idén márciusig majdnem háromezerrel csökkent.

A gazdaság leállása után júniusra a teljes munkaidős dolgozók száma további majdnem kilencezerrel csökkent, mindeközben a részmunkaidősök létszáma hatezer-négyszázzal emelkedett. A csúcs óta csökkenni kezdett a részmunkaidőben, növekedni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, a KSH adatbázisában elérhető adatok szerint, augusztusban 57,7 ezer alkalmazott dolgozott heti negyven órát elérő munkaviszonyban, nyolc és fél ezren havi 60 órában, másfél ezren pedig ennél alacsonyabb óraszámú részmunkaidős munkaviszonyban. Az álláskeresők száma januárban 11 ezer alatt alakult, júniusra 16 ezerre emelkedett, majd augusztus végéig hatszázzal, októberig összesen kétezerrel csökkent.

Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók a rövidített munkaidő eszközével, a foglalkoztatottak 12 százalékát októberben még mindig így alkalmazták, de az iparban, kereskedelemben is 4,5 százalék volt az arány. Átlag feletti volt a mutató az adminisztratív szolgáltatás, az ingatlanügyletek és a pénzügyi szolgáltatás esetén.

A feldolgozóiparon belül a járműgyártásban dolgozott a legtöbb munkaidő-csökkentésben érintett, de más feldolgozóipari ágazatokban is jellemző volt, a kényszerű leállások, gyárbezárások miatt átszervezték a termelést. Október elejére a járműgyártásban és a textiliparban maradt magas (8 százalék feletti) az arányszám.

Március óta 76 ezer fizikai foglalkozású, azon belül 26 ezer, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó munkaideje csökkent tartósan, leginkább a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A szellemi munkakörben dolgozóknál az irodákban, ügyfélszolgálatokon csökkentették a munkaidőt, mert ők otthonról nem tudtak dolgozni.