Kevesebb a jégkár, amióta működik a mérséklőrendszer Heves megyében

Jelentősen csökkent hazánkban a jégkár a 2018 óta működő országos jégkármérséklő rendszernek köszönhetően, közölte az azt üzemeltető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A rendszer évente legfeljebb másfél milliárd forintos működtetési költségét az Agrárminisztérium segítségével a mezőgazdasági ­kárenyhítési alapból állják. A fenntartás további gazdálkodói befizetést nem igényel, míg a kifizetendő kárenyhítési összeg csökken. A NAK szerint a talajgenerátoros rendszer a lakosság ingatlanjait, ingóságait is ­védi.

A kamara közleménye szerint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Igaz, ez egy nagyon szélsőséges, szupercellákkal tarkított év volt, amikor a legtöbb megyében a mezőgazdasági terület két-három százalékát verte el a jég. A megelőző két évben 51,8 ezer és 48,2 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók, a következőben pedig 22 ezerre. Tavalyelőtt 37,4 ezer, tavaly pedig 32,2 ezer hektáron volt jégkár, ám míg a rendszer indulása előtt 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, 2018 és 2020 között csupán 47 százalék.

A NAK szerint a rendszernek a biztosítási díjakra is hatása volt. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növényjégkár-biztosítási díjakat. Ha azok hosszú távon csökkennek, a biztosítási díjak is, s a tendencia már 2019-ben is megmutatkozott. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig 2018–2019 átlagában csak 3,7 milliárd forint. A kamara összegzése szerint a rendszer a legtöbb helyzetben nagy anyagi veszteség elkerülését eredményezheti. A mezőgazdaságban okozott jégkárok – a szomszédos országokkal ellentétben – jelentősen csökkentek.

A Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályához 2020-ban 161 jégkárbejelentés érkezett, amelyből 129 érintett szőlő-, valamint gyümölcskultúrát Verpelét–Kisnána–Domoszló, Eger–Felsőtárkány valamint Ecséd–Szűcsi körzetében, jellemzően júniusban és júliusban. A kár mértéke az egri, valamint a domoszlói térségben közepes, a szűcsi és a verpeléti térségben elhanyagolható volt.

Szántóföldi kultúrák, kukorica, napraforgó, őszi káposztarepce esetében 32 jégkárbejelentés érkezett májustól augusztusig Füzesabony, Egerfarmos, Pély és Heves térségéből. E területeken a jég okozta károk mérsékeltek voltak, ám a viharos szél nagyobb törést okozott a napraforgóban.

A főosztály adatai szerint a korábbi évekhez képest – parcellákra vetítve – kevesebb jégkárbejelentés érkezett tavaly, a tavalyelőttinek például a negyede és emellett a jégverés okozta károsodás is mérséklődött.

A NAK jégkárokkal foglalkozó videója szerint 2020-ban, a teljes védekezési időszakot tekintve, zivatarok szempontjából a Bélapátfalvai járás bizonyult a leghevesebbnek és a mosonmagyaróvári volt a legkevésbé zivataros.

Az agrárkamara idősoros adatai szerint az elmúlt hat évben 2017 volt a legjegesebb Hevesben, akkor a vetésterület 2,69 százaléka, körülbelül 4300 hektár károsodott. Ezt követte 2019 a 0,8 százalékával, nagyjából 1200 hektárral, s dobogós volt még 2018 0,26 százalékkal, körülbelül 400 hektárral. A múlt év a maga 0,2 százalékával, kevesebb mint 300 hektárral, a negyedik a sorban, a nyugalmasabb 2015–2016-os években 0,12 és 0,07 százalékon, azaz 190, illetve 110 hektáron verte el a határt a jég.

Az aszálykár az elmúlt évben a szántók területének tizedét érinthette, míg a tavaszi fagyok a gyümölcsösök negyedét érték.