Egyre vonzóbb a vidék a Heves megyei családosok körében

A falusi csok is hatással volt a fiatal családosokra, ösztönözte őket, hogy a községekben találják meg a jövőjüket. A pandémia is ezt erősítette, a városi lakásokban ugyanis sokan a négy fal közé szorítva érezték magukat, ezért dönthettek a családi ház mellett.

A belügyminisztériumi statisztikából kitűnik azonban, hogy a nehezen megközelíthető, eldugott kistelepülések továbbra sem népszerűek. Míg a városokhoz közel eső, jó infrastruktúrával bíró községek sokakat vonzanak. Természetesen az ország csökkenő népessége is hozzájárul a változásokhoz. Míg 2011-ben tízmillió 118 ezer 512 volt hazánk lakossága, mára lecsökkent kilencmillió 890 ezer 640-re.

Eger lakossága az elmúlt évtizedben 3467-tel csökkent, jelenleg 51 ezer 379-en élnek a városban. Nem csak a hevesi megyeszékhelyre jellemző a fogyatkozó lélekszám, tíz év alatt meglepő módon csak a szabolcsi megyeszékhely, Nyíregyháza lakossága nőtt, a többi megyeközpontban csökkent a lélekszám.

A hevesi városok sem állnak sokkal jobban, Gyöngyös lélekszáma például annyira megcsappant, hogy az országosan az ötezer feletti lakossággal bíró települések listájában a 13. helyen áll abban a tekintetben, hogy a lakók hány százalékkal lettek kevesebben az elmúlt évtizedben. Míg 2011-ben még 31 ezer 443-an éltek a mátraaljai városban, addigra ez idén január 1-jére lecsökkent 28 ezer 164-re. A többi városunkban is hasonló a helyzet, egyedül Verpelét lélekszáma növekedett tavaly, és náluk a 2011-es adatokhoz képest sem olyan drasztikus a csökkenés.

A szűkebb hazánkban található három nagyközség sem vonzott elegendő új lakót, így Kál, Parád és Recsk lakossága is visszaesett. Igaz, Kál esetében azonban tavaly bekövetkezett egy minimális növekedés, de a 2011-es lélekszámot meg sem közelíti.

Az utóbbi évtizedben Heréd lakossága igencsak megcsappant, 2029-ről 1885-re változott, hasonlóan Kompolthoz, melynek tíz éve még 2133 lakosa volt, idén év elejére ez lecsökkent 1994-re. Mátraderecske lakosainak száma is nagymértékben csökkent, 2014-ről 1818-ra változott 2011 óta. Petőfibánya népessége is folyamatosan fogyatkozik, 327-tel kevesebb embert tartottak ott nyilván 2021 elején, mint tíz éve januárban. Tarnalelesz és Tarnaméra is jócskán vesztett lakosaiból közel kétszáz-kétszázzal az említett időszakban.

A községek között azok a népszerűek, amelyek egy nagyobb város vonzáskörzetéhez tartoznak. A Gyöngyöshöz közeli Adácson például volt kisebb visszaesés 2011-hez képest, azonban az utóbbi három évben folyamatos a növekedés. Atkár sem panaszkodhat, és Gyöngyöshalászon is többen laknak közel ötvennel, mint tíz éve, s hasonló a helyzet Gyöngyösorosziban is. Nagyréde lakossága is nőtt az elmúlt évtizedben. Visontán duzzadt talán a leglátványosabban a népesség, több mint kétszázzal laknak ott többen, mint 2011-ben. Viszneken ugyan kevesebben élnek, mint egy évtizede, de tavaly és tavalyelőtt már növekedés tapasztalható.

Az egri járáshoz tartozó Bátor igen csábítónak bizonyult, mivel harminccal többen élnek ott, mint 2020 elején. Egerszalók is szépen tör felfelé, itt 2011-hez képest is fokozódott a lélekszám, jelenleg 2013 lakosa van a településnek, míg egy évtizede 1930-an éltek itt. A makláriak sem fogyatkoztak meg, az utóbbi években pedig egyre több beköltöző választja a jó közlekedéssel rendelkező települést. Nagytálya, Noszvaj és Ostoros is kedvelt falvaknak számítanak Eger vonzáskörzetében, mindhárom községre jellemző a népességgyarapodás.

Sokan a közeli falvakba költöztek

A gyöngyösi Bárdosné ­Kocsis Éva a Dél-Mátra Közhasznú Egyesület munkaszervezete vezetőjeként s a Gyöngyös önkormányzata egészségügyi, szociális és lakásügyi bizottságának tagjaként is foglalkozik a vidék- és településfejlesztés problémakörével. Véleménye szerint a város lakosságának csökkenése összetett probléma. A diplomás fiatalok jelentős része, akik a fővárosban vagy más egyetemi városban tanulnak, már nem jönnek vissza, mert ott találnak munkát. Budapest közelsége komoly elszívó erő, főként a magasan képzettek körében.

Évek óta jellemző, hogy a családok kiköltöznek a ­környező falvakba. A fiatal szülőket a csok is ösztönözte, hogy a falvakban vásároljanak otthont. Gyöngyös tíz-tizenöt kilométeres körzetében sok volt a megüresedett ház, miután az idős lakóik meghaltak, így viszonylag kedvező áron lehetett ingatlanhoz jutni.

Elmondta, már nem okoz gondot a városi munkahely megközelítése faluról, a cégek a munkába járáshoz buszt biztosítanak. A községek iskoláiban is színvonalas oktatás folyik. Szinte minden családnak van autója, így könnyedén elérhető akár Gyöngyös is. A környékbeli falvakban az infrastruktúra jó, minden közszolgáltatás elérhető, van játszótér, az utak megfelelőek, ez is vonzó a korábbi városlakók számára. Gyöngyös ellenben nem tud pluszszolgáltatást nyújtani az ifjabb korosztálynak. A városból sokan külföldre távoztak dolgozni. Sok az albérlő, de nem itt van az állandó lakcímük. Ők döntően a multi cégeknél dolgoznak,s a lakosságszámában nem jelennek meg.