Virtuális falumúzeummal igyekeznek Heréd emlékeit őrizni

– Hétvégén fákat ültettünk, hét közben meg Sastelekre járok almát szedni – fogad a tevékeny Homor László. – Látható, hogy a múltba révedés mellett a mindennapi betevőfalat előteremtése és az unokáim jövőjével való törődés kéz a kézben jár – összegzi a krédóját.

– Hogyan született a virtuális falumúzeum ötlete? – világítom meg idejövetelem indokát.

– Esztergomi vagyok – indít a Duna mellől. – Ha kinéztem az ablakon, látszott a Várhegy és a Bazilika. Az utca túloldalán Balassi Bálint szobra állt, amelyre egy ’56-os évfordulón ráírták: „Semmi sem tart örökké – 150 év alatt sem lettünk törökké!” Otília nevű unokatestvéremet az októberi tragédia emléktáblája nevezi néven, Kálmán nagybátyám pedig a Mária Valéria híd újjáépítésében szerzett érdemeket. – Lélegzetvételnyi szünet után folytatja: – Amikor Herédre költöztünk, Ancsel Éva figyelmeztetése erősítette meg az elköteleződésemet: „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt.” Helyi képviselőként szívügyem lett falunk története. Digitalizáltam a plébánián fellelt régi monográfiát, aztán sokszorosítottam a ballagó nyolcadikosoknak. A tájházprojektünk évekig akadozott. Akkor találtam ki, hogy létrehozok egy virtuális falumúzeumot, ahol összegyűjthetném Heréd község emlékeit, mielőtt végleg a feledés homályába merülnének. Időközben a tájház is megtelt tárgyi emlékekkel, falunapon és a lecsófesztiválon már látogatható. A régi artézi kutakat is helyrehoztuk.

– Hogyan működik a virtuális falumúzeum? – kötöm az ebet a karóhoz.

– Én töltöm fel a közösségi oldalamat tartalommal – mondja. – Ugyanakkor kapok jó ötleteket a helybeliektől is. Mégis rádöbbentem, hogy a jelenlegi forma már nehezen kezelhető. Eljött az ideje, hogy legyen a községünknek saját helytörténeti oldala, ahová majd átmásolhatnánk a virtuális falumúzeum posztjait, témák szerint, időrendben. A honlap bővíthető-aktualizálható lehetne, és az időközben előkerülő régebbi adalékokat is bele lehetne illeszteni.

– Megszűnne a virtuális múzeum, vagy új szerepet kapna? – kérdezem tétova érdeklődéssel.

– Vannak érvek a jelenlegi forma mellett – nyugtat meg. – Egy-egy új információ egyszerűen közzé tehető az oldalamon. A virtuális falumúzeum pedig akár egy készülő munka nyilvános jegyzetének vagy előtanulmányának is megfelelhetne. Viczián Mihály tanár úr egy évtizeddel ezelőtt könyvet írt Heréd helytörténetéről. Könyv és virtuális falumúzeum tehát már van, csak a község helytörténeti oldala hiányzik. Igyekeznünk kell, mert pár év múlva a mostani idők is a helytörténetünk szerves részét fogják képezni.