A maklári versenyző 85 évesen is kiválóan szerepelt a Kempelen-sakktornán

Az idősebb Vámosi Lászlót otthonában abból az alkalomból kerestük meg, hogy a 85. életévében járva részt vett a Kempelen-sakktornán, s ott ötvenszázalékos eredményével nagyon jól szerepelt. Természetesen egy parti volt a beugró a beszélgetésünkhöz. A Kempelen-versenyt egyébként épp a fia találta ki húsz éve Andornaktályán. Egyre népszerűbb az emléktorna, most is mindenhonnan érkeztek a megyéből.

– Legelőször 1945-ben láttam sakktáblát, amikor is a kivonuló szovjetek otthagytak a kiságyon egyet. Nem tudtam, hogy mi az, megkérdeztem édesapámtól. Ő átküldött a szomszédunkhoz, Szabó Jánoshoz, aki csendőr volt, és tudott sakkozni. Engem is megtanított úgy, hogy ő járt át hozzánk, s körülbelül egy év múlva már egyenrangúan játszottam ellene – idézte a 75 esztendővel ezelőtti történéseket.

A deportálások időszakáról is emiatt a nagyszerű játék miatt őriz még ma is élénk emlékeket. Hozzájuk Marjai Ernő gyalogsági ezredest helyezték el. A lányával egy osztályba járt, nyolcadikos volt ő is.

– Szerencsém volt, az ezredes tudott sakkozni, nagyon sokat játszottam vele, sikerült is sokszor megvernem. Olykor már el is kedvetlenedett. Aztán 1954-ben Budapestre kerültem dolgozni az Ikaruszhoz. A gyár elsőosztályú csapatában játszottam. Később végigkísérte az életemet a sakk: amikor hazakerültem Maklárra, az egri, a füzesabonyi csapatban, majd a makláriban és az andornaktályaiban ültem tábla mellé – sorolta az emlékeit.

Amikor pedig a versenyzés abbamaradt, Egerbe járt be a Józsi-kocsmába. Nemcsak sakkozott ott, de többen ultiztak is. – Boldog idők voltak azok is – tette hozzá.

Tartalmas életút

Vámosi László 56 éve él házasságban. Egy lányuk és egy fiuk van. Pestről hazatérve elvégezte a gépipari technikumot, 1965-ben megnősült, majd a dohánygyárban dolgozott technikusként. Utána az egri szakmunkásképzőben 28 évet töltött, mint műszaki oktató. Ehhez a munkához Miskolcon elvégzett egy hároméves pedagógiai főiskolát. Több mint 26 éve nyugdíjas. Most kertészkedik, folyamatosan jár a piacra, ami náluk megtermett, azt eladja.