Az egri ügyvéd válaszol: sok különleges elem lehet része a szerencseszerződésnek

 – Amikor szerződést kötünk, akkor az esetek döntő többségében már a megállapodás létrehozásakor tudjuk, hogy milyen kötelezettségeink és jogainak vannak. Azt is tudjuk, hogy az adott és a kapott szolgáltatásoknak mennyi az értéke. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szerződés egyes lényeges elemei bizonytalan feltételtől vagy eseménytől függnek, s azokra a feleknek nincs ráhatásuk – közölte dr. Kónya Tamás ügyvéd. Elmondta, az ilyen a szerződéseket gyakran nevezik szerencseszerződéseknek. 

– Innen a szerencsére utaló elnevezés, mivel e feltételek a bekövetkezése, a bekövetkezés ideje, adott esetben még az esemény tartalma is bizonytalan – részletezte a jogász. – Ezért nem szerencseszerződés például a határozatlan időre kötött bérlet. Bár az ilyen bérleti megállapodást nem határozott időre kötötték, de a felek saját döntésük alapján felmondhatják azt. Az elem gyakran a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének bizonytalanságában van. A szerencse elem megjelenhet magában a szerződésben vállalt szolgáltatás tárgyában is, tehát a szolgáltatás létrejötte is lehet bizonytalan. A legtipikusabb következménye, hogy a szerencse elem rendszerint nem támadható benne. Például, ha bizonytalan a szolgáltatás vagy az ellenszolgáltatás értéke, akkor az ilyen szerződés nem támadható a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének feltűnő aránytalansága miatt. A szerződés szerencse jellegéből következik, hogy a szerződő felek tisztában voltak azzal, értékaránytalanság létrejöhet. 

Dr. Kónya Tamás kiemelte, hogy a legtipikusabb példaként a tartási és életjáradéki, s az öröklési szerződést szokták említeni. Előbbi alapján az eltartó fél azt vállalja, hogy a másik felet a haláláig ellenérték fejében eltartja. A tartási kötelezettséghez tartozik mindaz, amire az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásához és gondozásához szükség van. Így az élelmezés, a lakhatás biztosítása, a takarítás, az eltartott ruházattal való ellátása, betegség esetén az ápolása, az eltartott illő eltemettetése. Az eltartott a tartásért a szerződésben foglalt ellenértéket adja, amely nagyon gyakran ingatlan, de lehet pénz vagy akár átruházható jog is. Az életjáradéki szerződés abban különbözik a tartásitól, hogy a kötelezett nem tartást nyújt a vele szerződőnek, hanem rendszeresen – általában havonta – életjáradékot fizet. Az életjáradék szinte mindig pénzösszeg, de nem kizárt más dolog visszatérő átadása. 

– Az öröklési szerződésben az örökhagyóval szerződő fél tartási vagy életjáradék-fizetési kötelezettséget vállal. Ennek ellenében az örökhagyó azt vállalja, hogy a vele szerződőt örökösévé teszi, akár az egész vagyona, akár annak egy része tekintetében. E szerződéseknek a szerencse eleme az, hogy nem lehet előre tudni, a tartást vagy életjáradékot meddig kell teljesíteni. Bizonytalan, hogy a jogosult haláláig a nyújtott szolgáltatás fedezi-e az ellenértéket, például az eltartóra átruházott ingatlan értékét. Ám a szerencse jellegből eredően nem támadható meg ez a szerződés értékaránytalanság miatt. Nem támadható meg azon az alapon, hogy az eltartott öt éven belül elhunyt, és az addig nyújtott tartás értéke nem arányos az ellenszolgáltatásként kapott ingatlan értékével – hívta fel a figyelmet dr. Kónya Tamás.