Sok helyen kilövik a faluba tévedt vadat a Mátrában

Nemrég Gellén István, Vécs polgármestere fordult kérelemmel a gyöngyösi rendőrkapitánysághoz, és kapott engedélyt rá, hogy település belterületén nagy számban megjelenő, kárt okozó szarvasokat február 15-ig a község lakott területének meghatározott részein a helyi Aszó Völgye Vadásztársaság hivatásos vadásza naponta 19 és 21 óra között kilőhesse. 

A kilövés körülményeiről a vadásztársaság tájékoztatta lapunkat. Elmondásuk szerint a belterületi kilövés szabályai ugyanazok, mint a külterületinek. A helyzet azért különleges, mert a lakosságra való tekintettel kell megválasztani lőirányt, az elhelyezkedési helyet, illetve a helybelieket értesíteni kell. A településen a jegyzővel és a polgármesterrel együtt meghatározták azokat a helyeket, ahol az esti órákban szarvasok jelennek meg. A vadőr a rendőrségtől felhatalmazást kapott arra, hogy az engedélyezett időben ezeken a helyeken tartózkodjon, és amennyiben ott szarvast lát, akkor azt kilőheti, ha az elejtés körülményei a vadászat szabályainak megfelelnek. A vadásztársaság arról is tájékoztatott, hogy nincs meghatározva, hány vad kerülhet puskavégre. 

Sirokban január 26-tól indult újra a belterületi kártékony vadak riasztása és állományuk esetleges apasztása a rendőrség és az Egererdő Zrt. engedélyével. Ezt előtte két hétig a lakossági panaszok miatt szüneteltették, tudtuk meg Tuza Gábor polgármestertől, aki elmondta, hogy az éjszakai hangos lövések zavartak néhány embert. A panaszokat kivizsgálták, s a lakosság körében közvélemény-kutatást végeztek, ennek eredményét figyelembe véve folytatják a vadak riasztását. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is jelentős károkat okoznak a vadon élő állatok, Sirok-Kútvölgyben legutóbb például teljesen lekérgezték a négy éve telepített császárfákat. 

A tíz évvel ezelőtti állapothoz képest Abasáron is megugrott a belterületi vadkár, mondta el Kazsu Attila polgármester, aki szerint külterületi kár meg egy külön történet. 

– Egy éve két szarvasbika gyakorlatilag „beköltözött” a településre. A belső patakok mentén jártak, és akkora kárt okoztak díszfákban, termésben, amely tarthatatlan volt. Majdnem egy évig volt a lakóterületen kilövési engedélyünk. A vadak alkalmazkodtak a helyben lakókhoz, az óvodás gyerekekkel is meg lehetett nézni őket. Az egyik végül belegabalyodott egy belterületi kert drótjába, és olyan fokú sérüléseket szenvedett, hogy ott kellett kilőni, a másik fényes nappal ütközött egy személyautóval, és kimúlt. Most is van belterületi vadkár, de inkább az őzek a ludasok ebben – fogalmazott Kazsu Attila. 

Babus Gábor gyöngyös­tarjáni hivatásos vadász szerint azért húzódnak le a falvak közelébe a szarvasok, mert a Mátrában megjelent a szürke farkas. 

– A farkas nem követi az ember közelébe merészkedő szarvast, s utóbbi itt biztonságban érzi magát, de a szokása megváltozott a ragadozó miatt. Soknak tűnik a szarvas most a falvak környékén, viszont az erdőben, az élőhelyén jóval kevesebb van belőlük. Új helyzet számukra a ragadozó jelenléte, amíg meg nem szokják, felborul a rend – emelte ki Babus Gábor. 

A kilövésnél alapszabály a biztonság - Az Aszó Völgye Vadásztársaság közlése szerint a vad elejtésénél a legalapvetőbb szabály, hogy lássa, felismerje az ember azt, amire a lövést leadja.  Meg kell győződni arról, hogy a lövés elengedése után a lőszer nem megy olyan irányba, ahol személyi sérülést, anyagi kárt okozhat. A háttér biztosított, úgynevezett golyófogó háttér legyen, hogy véletlenül se kerüljön a lőszer a belátható környezeten kívülre. Nem fordulhat elő, hogy a fák közé csak úgy, belő valaki, mert mögöttük lakott ház is lehet, ahová a lövedék adott esetben becsapódhat. A belterületi kilövésnél fokozott körültekintés szükséges. Ilyenkor kiértesítik a lakosságot hangosbemondón és levélben, hogy felkészülhessenek az eseményre, például a hangos fegyverdörrenésre, s a megjelölt időben lehetőleg ne tartózkodjanak az érintett területen.