Égési sérülésekre hasonlító hólyagokat is okozhat a Heves megyében is megjelent veszélyes növény

– Elsősorban a növény levele tartalmaz olyan mérgező anyagokat, amik érintkezés után fényérzékennyé teszik a bőrt, s gyulladást idéznek elő, majd egy-két nap elteltével égési sérülésekre emlékeztető hólyagokat okoznak. Ezek a sebek rendkívül lassan és hegesen gyó­gyulnak – tájékoztatta portálunkat Huszárné Bodor Éva, a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője. Arra különösen vigyázni kell, hogy ne dörzsöljük meg a szemünket, miután megérintettük a növényt. Ha mégis hozzányúltunk a medvetalphoz, minél gyorsabban bő szappanos vízzel le kell mosni az érintett bőrfelületet, és érdemes felkeresni a háziorvost, tanácsolta az osztályvezető. 

– Az európai növénytársulások legnagyobb növényéről van szó. Akár öt méter magasra is megnőhet a Szosznovszkij-medvetalp, a szár vastagsága pedig elérheti a tíz centimétert is a kifejlett növények esetében – mondta Huszárné Bodor Éva. A magvai akár 15 évig is életképesek a talajban, emiatt nagyon nehéz eltávolítani. 
Megjegyezte, a kompolti jelenlét – csakúgy, mint az ország többi pontján előforduló eset is – feltételezhetően kutatóintézetek közelségével magyarázható, s a mostani példányok vélhetően kísérleti egyedek kivadulásai. 

– A Tarna-parti vizenyős részeken, árokpartokon, jól körülhatárolható területeken találhatók az egyedek. A hatóságaink már 2020 óta tudnak ezekről a helyekről, most is egy utóellenőrzés alkalmával bukkantak rá a jelenleg 15 és 50 centiméter közötti magasságú medvetalpakra. A kormányhivatal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Heves Megyei Vízmű Zrt. és a helyi önkormányzat szoros együttműködésben két éve folyamatosan védekezünk Kompolt érintett területein. Célunk, hogy megakadályozzuk a fertőzött részek terjedést és azt, hogy nyár végén magot érleljen a növény. Az érintett területek földtulajdonosainak és használóinak is a felelőssége, hogy megakadályozzák a medvetalp továbbterjedését, évenkénti többszörös kaszálással, ügyelve arra, hogy védőruházatot és védőszemüveget viseljenek közben – fejtette ki az osztályvezető. Növényvédő szereket is használtak már, ám ezek sem nyújtanak százszázalékos védelmet. 

Szárzúzóval, bozótvágóval irtották az állományt - Sulyok József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi csoportvezetője lapunknak elmondta, a nemzeti park szakemberei a Szosznovszkij-medvetalp ellen mechanikai és kémiai kezeléseket végeztek. A mechanikai védekezés során traktorra szerelt szárzúzóval és benzinmotoros bozótvágóval vágták le az állományt. Egy kisebb, izolált állomány ellen pedig az üreges szárba fecskendezett vegyszerrel védekeztek, valamint permeteztek ötszázalékos glifozát oldattal (Medallon) is.– A most talált példányokkal szemben ugyanolyan módon védekezünk majd, mint az eddig ismertté vált állományokkal. A Szosznovszkij-medvetalp Heves megyében szerencsére nem gyakori, ezenkívül még egy kisebb állománya került elő korábban a Kékestető egyik parkolójának a szegélyében – ismertette Sulyok József. 
A Szosznovszkij-medvetalp, csakúgy mint a kaukázusi társa idegen honos inváziós besorolású faj. Hazánkban tehát nem őshonos, eredeti hazája Ázsia, a Kelet- és Közép Kaukázus. Az inváziós jelző arra utal, hogy nagyon erőteljesen növekszik, és nehezen irtható ki, illetve kiszorítja az őshonos fajokat ott, ahol megjelenik. Hazánkban csak a közönséges medvetalp őshonos, ám ez sokkal kisebb és kevésbé veszélyes, ismertette Huszárné Bodor Éva. 

Ha valaki úgy véli, Szosznovszkij-medvetalpat talált, ne érintse meg, jegyezze fel a terület helyét és értesítse Heves Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédemi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát!