1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

 Januártól július végéig csaknem ötven százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott hét havi csapadék összesítését, az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. Szemléltetésként megírták, a legkisebb hét havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 milliméter, míg a legtöbb 406 milliméter volt, Szentgotthárd-Farkasfán. Az országos területi átlagérték 188 milliméter, ami 154-gyel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25 százalékos, míg a Tiszáén 31 százalékos csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89 százaléka hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első hét hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet. 

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból tíz területén van érvényben vízhiány elleni készültség, jelenleg hét vízhiánykezelő körzetben első-, öt körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú – vagyis a legmagasabb – a védekezési készültség. A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudják a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból Szolnok ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.  A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.