Itt az újabb bizonyíték: nem ők tehetnek a szárazságról

Ahogy azt már megírtuk, augusztus 11-én is zivatarra, jégeső veszélyére figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ilyenkor lehet nagyon hasznos a jégkármérséklő rendszer, amelynek működtetőit, ahogy korábbi cikkünkből kiderül nemrégiben megfenyegették az aszály miatt elkeseredett emberek.

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), napokban kiadott közleményében. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 milliméter meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. Ez is cáfolja azt a tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért – hangsúlyozta a NAK közleménye.

Július 30-án egy markáns hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer, ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban.

Az európai termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert.

Mint azt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei elnöke, Szendrei László közölte: alaptalanok azok a híresztelések, melyek szerint azért nem esik elég eső, mert a jégkárelhárító berendezések működnek. Heves megyében negyvennégy ilyen állomás látja el feladatát. Ezek a megye minden területén egyenletesen helyezkednek el, a hegyvidékes területektől az alföldi részekig tíz kilométeres távolságra egymástól. A berendezések egyharmada automata, ezeket központilag irányítják, s csak a fennmaradó állomásoknak van olyan irányítása, amelyhez a helyszíni kollégák kellenek.

A jégkárelhárítás egyébként április közepétől szeptember közepéig üzemel, s az a célja, hogy jégeső ne alakuljon ki. A NAK megyei elnöke egyértelműsítette, hogy nem az eső, hanem a jég kialakulását gátolja a levegőbe juttatott anyag, az ezüst jodid, ami a jégkristályokat köti meg, azonban ettől még nem jeges állományú csapadék kialakulhat.

– A berendezések a Dunántúlon is ugyanúgy működnek, mint a keleti országrészben – mondta el Szendrei László – és ott nincsen aszály. Így működött ez a rendszer az elmúlt öt évben is. Volt olyan év, amikor túl sok csapadék hullott le – tette hozzá. A szakember kiemelte, most valóban van aszály, azonban tavaly, amikor szintén működtek a berendezések, sok volt a csapadék, így nincs összefüggés a jégkármentesítés és a csapadékhiány között.