Merjünk cselekedni baj esetén, életet menthetünk vele, mondja a mentőorvos

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Alapítvány 2022-ben a legismertebb edukációs kampánya, a Nagy Elsősegély Teszt révén tizedik alkalommal vizsgálta meg, mennyire felkészült a magyar lakosság a legfontosabb elsősegélynyújtási eljárásokból, tájékoztatott dr. Czakler Éva, az alapítvány kuratóriumi alelnöke, az OMSZ szolgálatvezető főorvosa. Elmondása szerint tavaly 8500 önkéntes válaszadó segítségével végezték el a nem reprezentatív kutatást, amely minden idők legjobb eredményével zárult: az Elsősegély Tájékozottsági Index értéke rekordmagas, 7,8 pont lett a tízes skálán.

– A kiemelkedő eredmény azt mutatja, hogy általánosságban javuló tendencia figyelhető meg az elsősegélynyújtáss elméleti elsajátításában. Akadnak ugyanakkor területek, például a laikus újraélesztés, ahol az évről-évre javuló tendencia mellett még mindig hiányos a kitöltők tudása. Két témában sokkal többen tudták a helyes választ a korábbi évekhez képest. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, ha üvegszilánk kerül a szemünkbe, 10-ből 9-en a jól válaszoltak: steril gézlappal kell letakarni a szemet, az idegen testet nem szabad eltávolítani, hanem hívni kell a mentőt. Hatalmasat ugrott a jó válaszok aránya a napi folyadékbevitellel kapcsolatban: a 2021-es 80 százalékos eredményhez képest 2022-ben már a válaszadók 97 százaléka jól tudta, hogy egy 70 kilogrammos ember napi ajánlott folyadékbevitele 2,1-2,8 liter. Az orrvérzés csillapítására, a közhiedelemmel ellentétben, nem jó módszer az orrnyereg szorítása, eddig sajnos ez a megoldás terjedt el az emberek körében. Tavaly viszont minden idők legjobb válaszaránya született: a korábbi felmérésekben a 45-47 százalékhoz képest most a kitöltők 78,9 százaléka jelölte be a helyesen: mindkét orrcimpát befogva – hogy a vér ne tudjon távozni –, a fejet enyhén előre hajtva csillapíthatjuk a vérzést. Közel 20 százalékponttal szintén rekordot döntött a helyes válaszok aránya a forrázás esetén. A kérdésre két éve 72, 2021-ben 74 százalék tudta a helyes választ. Örömteli, a múlt évben 10-ből 9-en jelölték meg helyesen, hogy hideg folyó víz alá kell tartani a sérült testrészt körülbelül tíz percig – részletezte dr. Czakler Éva.

A főorvos szerint minimális javulás figyelhető meg az agyrázkódás tüneteinek felismerésénél. Az előző évihez képest három százalékkal jobb 86,76 százalékos eredmény biztató. A hétköznapinak tűnő panaszok – aluszékonyság, szédülés, hányinger – az agyrázkódás tünetei lehetnek. Szintén három százalékponttal nőtt a helyes válaszok aránya a tűző napon való ájulás során nyújtandó elsősegélynél: a válaszadók 89 százaléka tudta, hogy ilyenkor lehetőleg árnyékba kell húzni az illetőt és ha eszméleténél van, vízzel kell megkínálni, amíg meg nem érkezik a segítség. A tesztet kitöltők 95,8 százaléka helyesen tudta, hogy fejsérülés esetén a sérültet le kell fektetni, a fejét felemelni, és a seb fertőtlenítése után arra sapkakötést kell készíteni.

– A kullancskiszedés technikáját a legfrissebb szakmai ajánlás alapján 2020-ban pontosítottuk: a kullancs csavarása már nem javasolt a művelet közben. Ez lehet a magyarázata a helyes válaszok csökkenő tendenciájának. Az elmúlt években egyre kevesebben jelölték be a helyes választ: míg 2020-ban 52, 2021-ben 48,5, addig tavaly már csak 43,8 százalék helyes válasz érkezett. Az alkalmazandó technika: a kullancsot kullancskiszedő-csipesszel, egyenes vonalban kell kiszedni, határozott mozdulattal, csavarás nélkül – hangsúlyozta dr. Czakler Éva.

A mentős szakember az újraélesztéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy elméletben már egyre többen tudjuk a jó megoldást.

– A 2021-es megtorpanás után ismét emelkedett az újraélesztés helyes eljárására vonatkozó válaszok aránya, ez a legutóbbi tesztünkben öt százalékponttal magasabb lett – emelte ki dr. Czakler Éva. – Nagyon fontos célunk, hogy minél több emberhez eljusson az újraélesztés helyes módja, hiszen ezzel életet menthetünk: a fejet hátra hajtva, szájból orrba vagy szájból szájba kell alkalmazni a levegőfújást, a mellkasnyomást pedig 30:2 arányban. Nem kell megijedni, ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem szeretné alkalmazni, a mellkas másodpercenként csaknem kétszeri, erős, 5-6 centiméter mélyre történő nyomása ugyanúgy lehetőség egy emberi élet megmentésére. A defibrillátor pontos funkciójára vonatkozó kérdésen még mindig sokan elbizonytalanodnak. 10-ből csak 4-en jelölték meg helyesen, hogy a defibrillátor olyan életmentő eszköz, amellyel szívritmuszavarokat tudunk megszüntetni annak érdekében, hogy a beteg szíve a sokkolást követően a normál szívritmusban működhessen tovább. Ennek használata szívmasszázzsal együtt hatásos. Továbbra is úgy tűnik, sokan nem tudják, hogy a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatához nem kell szakmai hozzáértés. Laikusként is biztonsággal bevethetőek, ha életmentésről van szó. A legfontosabb, hogy merjük használni ezt az eszközt, a félautomata defibrillátorok megállapítják helyettünk a sokkolás szükségességét. A Ne parázz, sokkolj! című kisfilmünk a humor segítségével mutatja be, hogy egy kis talpraesettséggel bárkiből életmentő válhat. A lényeg, hogy merjünk cselekedni.