A mezőszemereiek is rajonganak Bukta Imréért, aki immár Kossuth-díjas művész

Nemzeti ünnepünkön Novák Katalin számos elismerést adott át, többet között a mezőszemerei képzőművész, Bukta Imre is a kitüntetettek között volt, Kossuth-díjat kapott. Az Európa, sőt, világszerte ismert művésszel beszélgettem a munkásságáról és a sikereiről. 

Kíváncsi voltam, hogyan lesz valakiből ilyen híres képzőművész. 

– Általános iskolás koromban még semmi nyoma nem volt annak, hogy lenne tehetségem bármilyen művészeti irányzathoz. Középiskolában már úgy éreztem, szeretnék szakkörre járni, hogy megmutathassam, ami bennem van, de onnan eltanácsoltak, viszont az irodalom tanárom nagyon lelkes volt, s kérte, hogy fessem le őt. Volt olyan is, hogy vásárolt tőlem egy festményt, amiért 300 forintot fizetett, így ebből tudtam venni magamnak egy farmert, aminek nagyon örültem – kezdi a történetét Bukta Imre. 

Érettségi után már nagyon eltökélt volt,  hogy művész szeretne lenni, fontosnak tartotta, hogy elsajátítsa az alapokat, ezért autodidakta módon tanult, könyvekből házi gyakorlatokat készített, s különböző technikákat próbált ki. 

– Volt egy olyan alapfilozófiám, hogy a művészetekhez nem feltétlenül szükséges a diploma, nem is szerepelt a célkitűzéseim között, hogy megszerezzem. Hiszen az elődeink között is sokan vannak, akik képzés nélkül is nagyot alkottak, legyen szó akár Csontváry Kosztka Tivadarról vagy Vincent van Goghról – tudtuk meg a művésztől. 

Bukta Imrét meghívták tanítani az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Tanszékére, ahol  2002 és 2014 között tartott előadásokat. Vezetett például intermédiás kurzust, melynek részeként a festészet mellett filmezésre és installáció készítésre oktatta a hallgatókat. Ebben az időszakban merült fel, hogy ha diplomát szerezne, jobb feltételekkel tudnák alkalmazni, ezért 2007-ben megszerezte diplomáját a Pécsi Tudományegyetem festőművész szakán. 

Amikor a kedvenc technikáiról kérdeztem Bukta Imrét, úgy fogalmazott, nincs konkrét kedvence, mindig a lehetőségek kínálják, hogy mi lesz a műfaja például egy adott kiállításnak. 

Mint mondta, ahol nagy terek állnak rendelkezésre, ott alkalom nyílik például installációk és mozgó műtárgyak kiállítására is. Ha nincs ilyen lehetőség, akkor csak festményekkel készül, tehát helyspecifikus, hogy mikor mit választ épp. 

Az inspirációit lakhelyének szépségeiből meríti, hiszen szerinte Mezőszemere nagyon izgalmas hely, rengeteg vizuális inger éri ott, a táj, az épített környezet, a művelt és műveletlen kertek, s az emberek is hatással vannak a művészetére. 

– Alapfilozófiám, hogy ami körülvesz, azt megfestem. Ez praktikus is, hiszen egyszerű ilyen élményekből, benyomásokból táplálkozni – jegyezte meg. 

Arra a kérdésemre, hogy hogyan fogadta a nemzeti ünnepünkön megkapott elismerést, elmondta, hogy egyáltalán nem számított rá, hogy egy ilyen magas rangú elismerést, mint a Kossuth-díj, megkaphatja. 

– Szinte tátva maradt a szám, amikor megtudtam, hogy a kiválasztottak között vagyok – fűzte hozzá. 

Bukta Imre arról is mesélt portálunknak, hogy a mezőszemereiek között már kialakult egy rajongó tábora, gyakran elkísérik a kiállításmegnyitókra, legutóbb a fővárosba mentek egy kis busszal, hogy részt vegyenek a megnyitón, s az ilyenek mindig nagyon jól esnek a művésznek. 

– Lehet, hogy a művészetem nem olyan könnyen érhető, hiszen modern nyelvezetben fogalmazom meg a mondanivalómat, s ez sokan nagyon kortárs művészetnek gondolják, és nehezebben fogadják be. Viszont olyan atmoszférát szeretek megteremteni a modern technikákkal is, amelyek megérintik az embereket, megteremtve a lehetőséget arra, hogy jártasabbak legyenek a kortárs képzőművészetekben. A jelenlegi fővárosi kiállításomon is több mezőszemerei megjegyezte, hogy a műveimet látva úgy érezte, mintha otthon sétálna. Ennek nagyon örültem, mert fontos nekem az érintés – hangsúlyozta. 

Művei már szinte az egész világot bejárták, Párizstól Pekingig számos helyen volt már kiállítása. 

– Úgy gondolom, jó időben kezdtem el a művészettel foglalkozni, mert hazánkban is nyitottabb világ volt már a hetvenes évek második felétől kezdve, így nem jelentett problémát számomra, hogy a párizsi Pompidou Központban állítsak ki, ahol nagy sikert arattak a műveim. Ezt követően több nemzetközi kiállításom volt, Európa szinte minden országában megfordultam, de San Franciscóban, Új-Mexikóban, Kínában és Koreában is láthatták már az alkotásaimat – sorolta. 

A Velencei Biennálén háromszor is szerepelt, 1980-ban grafikai lapokkal, 1988-ban nagyméretű, fából készített szobrokat mutatott be a festmények mellett, 1999-ben pedig az Okostáj című installációs munkájával szerepelt a biennálén, hol kukoricacsutkából készített emberi formákat jelenített meg. 

Bukta Imre művészetének elismeréseként 1989-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1997-ben érdemes művész címmel tüntették ki. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia levelező, 2017-től pedig rendes tagja.

Jelenleg pedig a Műveljük kertjeinket! című kiállítása április végéig látható Budapesten, a Fényes Adolf utcában, a Godot Kortárs Művészeti Intézetben.