Elindult a közbeszerzés a visontai gázerőmű megépítésére

A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására, írta a kormany.hu-n az Energiaügyi Minisztérium. Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indít kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére a Borsod és Heves vármegyei helyszíneken. A fejlesztések hozzájárulnak a beruházás-ösztönzést és munkahelyteremtést középpontba helyező iparpolitikai célok eléréséhez, a belföldi áramtermelés fokozásával erősítik Magyarország energiaszuverenitását. A korszerű létesítmények lehetővé teszik a földgáz és hidrogén hatékonyabb, a megújulók nagyobb arányú hasznosítását.

A kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek előnyei, hogy viszonylag gyorsan megépíthetők, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos szén-dioxid kibocsátásuk alacsony, teljesítményük a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. Az időjárásfüggő megújulók széles körű hasznosításához megfelelő mennyiségű kiegyenlítő kapacitás is szükséges. A tervezett blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitás rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. Bizonyos arányban alkalmasak lesznek hidrogén tüzelésére is.

A tervek szerint az MVM Tiszai Erőmű tiszaújvárosi bázisán két, egyenként maximum 500 megawatt teljesítményű, az MVM Mátra Energia Zrt. Mátrai Erőmű visontai telephelyén pedig egy legfeljebb 650 megawatt teljesítményű blokk létesül. A tiszaújvárosi építkezés a működésből korábban kivont, olaj-földgáz tüzelésű erőmű telephelyén valósul meg. A kivitelezés a közbeszerzési eljárások sikeres és eredményes lezárása után kezdődhet meg, a munkálatok időigénye várhatóan 3-3,5 év.

A két új tiszaújvárosi blokk évente átlagosan 5 ezer 200, míg a mátrai 3 ezer 800 gigawattóra villamos energiát termelhet majd. Az MVM Csoport 800 megawatt új, korszerű szabályozó-kapacitással járul hozzá a hazai villamos energia rendszer stabilitásának megőrzéséhez. A tervezett beruházások a minisztérium szerint elősegítik a hazai áramtermelési arány fenntartását, növelését, a lakossági és ipari fogyasztói igények kielégítését, erősítik az ellátásbiztonságot, és előmozdítják a klímavédelmi, karbonsemlegességi vállalások teljesítését.

Korábban írtunk róla, hogy a visontai gázerőmű a gázturbina igényeinek megfelelő nyomású, óránkénti 104 egységnyi 100 normál köbméter mennyiségű földgáz tüzelőanyagot használ, amelyet a beruházási területen telepítendő gázkompresszor-állomás biztosít. A földgázt előmelegítik majd elégetik, a keletkező 1400–1500 Celsius-fokos füstgáz hajtja meg a gázturbina lapátjait, később hőhasznosító kazánban gőzt fejlesztve nyerik ki belőle a maradék energiát. A hőhasznosító kazánt elhagyó, nagyjából 90 Celsius-fokos füstgáz a kéményen keresztül a szabadba távozik. A gőzturbinák esetében a kondenzátor hűtését egy Heller–Forgó-rendszerű száraz hűtőtorony látja el.

A megtermelt villamos energiát egy új, a Göd–Sajószöged 400 kilovoltos távvezeték mellett létesülő 400 kilovoltos alállomáson keresztül vezetik ki, amelybe beforgatják a meglévő távvezetéket. A tartalék betáplálás a 120 kilovoltos hálózat felől a detki alállomásból oldható meg. A CCGT erőműblokk tervezett kereskedelmi üzemkezdése a korábban 2025. december 31. volt, a  gázerőmű építését tavaly még úgy tervezték, hogy ez év augusztusában megkezdik.

Visontán nem csak gázüzemű erőmű, hanem egy háztartási hulladékot és biomasszát égető 31 megawattos erőmű is létesül, ezen kívül fotovoltaikus erőműveket is építenek. A tervek szerint a visontai beruházásokhoz európai uniós támogatást is igénybe szerettek volna venni, 2021-ben a beruházások költségét 400 milliárd forintra taksálták.