A 80 évvel ezelőtti esztelen gyilkolásra nincs magyarázat, mondta Weisz Péter az áldozatok emléknapján

A holokauszt magyarországi áldozataira 2001. óta emlékezünk. Az első Orbán-kormány 2000-ben döntött úgy, hogy április 16-a az emléknapjuk legyen. Weisz Péter, a gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség elnöke arról beszélt portálunknak, hogy a zsidóság mindig is megtartotta az áldozatok napját.

– A polgári kormánynak hála, ma már a magyar társadalom megemlékezik a holokausztról. Ez a hitleri Németország és nemzetiszocialista csatlósainak kísérlete volt az európai zsidóság teljes kiirtására. A hatmillió zsidó áldozatot, a történelmi magyar területekről 600 ezer zsidó vallású magyar és 30-40 ezer roma áldozatot követelő esztelen gyilkolásra nincs magyarázat. Nem voltak perek, csak az esztelen gyilkolás. Az áldozatok egyetlen "bűne" a származásuk volt. Apám is Auschwitzba került, majd  Mauthausenbe. Neki sikerült onnan megszökni, 1944-ben október 27-én ért haza Debrecenbe. Első feleségét és három gyermekét viszont elvesztette. A nagyszüleimet sem ismerhettem meg soha, ők is áldozatul estek – mondta el Weisz Péter.

A gettók felállítása 1944. április 16-án indult Magyarországon, első körben Kárpátalján, Felvidéken és Északkelet-Magyarországon, emlékezett vissza a hitközség elnöke.

– Június végére szinte a teljes vidéki magyar zsidóságot elszállították és kiirtották. Gyöngyösről, illetve Heves megyéből közel 2100 embert vittek el Hatvanba. Onnan került a nagy részük Auschwitzba. Gyöngyösön egy közel 1900 fős status quo irányzat, és egy 450 fős ortodox irányzat működött. A háború után alig 400-an tudtak új hitközséget alkotni. Az ötvenes években ők is kivándoroltak, nagyon kevés zsidó maradt Gyöngyösön. A közösség a nyolcvanas évek elejére elsorvadt. 2014-ben támasztottuk újra fel. A gyöngyösi vérengzésekben az élen járt a hírhedt különítményes Zöldi Márton, ő vezette a gettók felállítását és a deportálásokat. Gyöngyösön erős volt a nemzetiszocializmus, Szálasi Ferenc itt katonáskodott, jelentős számú követője volt. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy dr. Puky Árpád polgármester megpróbálta a helyi gettó felállítását megakadályozni. Gyöngyösön mások is tettek a zsidókért, mentették őket. Büszke vagyok Ferencfalvi Kálmánra, a református katonatisztre, aki közel 3000 embert mentett meg. Szabó Ferenc is zsidóknak segített túlélni az üldöztetést. Ők megkapták a Világ Igaza díjat, a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetést. Igaznak lenni cél, bátorság és lelkiismeret kérdése – félve is vállalni a cselekedetet, a többség kirekesztése és gyűlölete ellenére. Az igazak példája üzenet a a jövőnek – emelte ki Weisz Péter.

A zsidó hitközség elnöke arról is beszélt, bármikor előfordulhat, hogy ismét kiszolgáltatottá válnak.

– Van mire figyelni, és volna mire figyelni az Európai Uniónak is. A vallási és etnikai kisebbségek melletti kiállás többet érdemelne. A francia kormány például tavaly arra volt büszke, hogy sikerül a nagy zsidó ünnepeken állig felfegyverzett katonákkal megvédeni a zsinagógákat. Berlin, Párizs egyes részeibe, vagy például Brüsszel Molenbeek negyedébe kereszttel vagy Dávid-csillaggal bemenni egyenlő az öngyilkossággal. És sajnos, van, amikor a magát a zsidóságot használják fel eszközül. Úgy érzem, a magyar zsidóság került a napokban erre a sorsra egy tengerentúli nagyhatalom magyar kormánnyal nem szimpatizáló helyi képviselője révén a legutóbbi széder esten. Sem vallási, sem politikai oldalról nem voltak meghívva oda azok a zsidók, akik a magyar kormánnyal szimpatizálnak. Nem zsidóként, hanem zsidó vallású magyar emberként állítom: legyen a holokauszt üzenet arra is, a zsidóság ne hagyja magát politikai eszközül használni soha, semmikor, jelen esetben a magyar kormány ellen sem – hangsúlyozta Weisz Péter.

A zsidó hitközség vezetője büszke arra, hogy Magyarországon az antiszemitizmus nem jelentős.

– A magyar polgári kormány folyamatosan megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy ne támadjon fel újra a gyűlölet. Ezt szolgálja például a zéró tolerancia elve. Budapest utcáin nyugodtan végigmehetek kipával a fejemen, nem úgy, mint akár Európa már említett helyein. Persze, őrültek hazánkban is mindig lesznek. Az ilyenek például, a labdarúgó mérkőzéseken, ha az MTK játszik, akkor zsidóznak. Az se kell nekik hozzá, hogy legyen zsidó a pályán. Még több párbeszédre van szükség. Jómagam középiskolákban is beszélek a fiataloknak a holokausztól, a zsidók és keresztények együttéléséről. Fontosnak tartanám, hogy az oktatásban több szó essék a közös értékeinkről, amelyek visszanyúlnak az államalapítás előttre. A honfoglaló magyarok között voltak kazár zsidók, a magyar zsidóság egy része tehát honfoglaló ősökkel rendelkezik. Pécs mellett találtak honfoglaláskori Dávid-csillagos sírokat. Szent István király a fiának azt írta, hogy óvd és védd a Mózes-hitűekkel való barátságot, mert egy az Istenünk. Együttélésünknek, kultúránknak rengeteg pozitívuma volt IV. Béla királytól Hunyadi Mátyáson keresztül az 1848-49-es forradalom és szabadságharcig – több mint 20 ezer zsidó katona szolgált a honvédseregben –, s azóta is az irodalomban, művészetben, sportban. A történelem bebizonyította, hogy volt közös múltunk ebben a hazában. Csak rajtunk múlik, hogy legyen pozitív közös jövőnk. Ehhez muszáj együtt emlékeznünk, és a közös értékeinket kölcsönösen megismernünk – foglalta össze Weisz Péter.