Nélküle ma másmilyen lenne Eger: Pyrker érsek szívét máig a bazilika őrzi

Sokat köszönhet Heves vármegye székhelye a 251 éve született Pyrker János László egri érseknek (1772 - 1847), olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook oldalán csütörtökön megjelent írásban. Többek mellett megalapította Egerben az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és a nevéhez fűződik a bazilika építése is. 

A Magyar Nemzeti Múzeum közösségi oldalán található cikkben az olvasható, hogy Pyrker János Lászlót 1796-ban szentelték pappá. Egri érseknek 1826-ban nevezték ki. A következő esztendőben érkezett a városba, akkor már, mint pátriárka érsek. A Hasznos Mulatságok című lap a következőképpen írt róla: „Fő Mélt. és Fő Tiszt. Pyrker János László Urnak, Pátriárcha Érseknek, az Egri Érseki székébe, és Ns. Heves, és Külső Szólnok eggyesűlt Vármegyék Fő Ispányi hívatalába lett beiktatására.” 

Hamar szembesült vele, hogy az egri vár romos állapotban van, így intézkedett a restaurálásáról. Eger sokat köszönhet jótevőjének, hiszen Pyrker volt az, aki megteremtette a városi gyógyfürdő alapjait, nem mellékesen pedig megalapította az első magyar nyelvű tanítóképzőt 1828-ban. Ehhez persze kellett, hogy kiváló viszonyt ápolt I. Ferenccel, aki engedélyezte az intézmény létrehozását. Szintén Pyrkernek köszönhető, hogy megépülhetett a városban a ma is látható Egri Bazilika. Az alapkő elhelyezésére 1831-ben került sor, 1837-ben pedig felszentelték az új székesegyházat, amely már Pyrker szerint is méltón képviselte a városban az egyházat. 

Az egri érseki palotában szerette volna elhelyezni a csodás festménygyűjteményét, ám 1836-ban inkább úgy döntött, az értékes képeket az utolsó darabig a Magyar Nemzeti Múzeum javára ajánlja fel. Az újságok is beszámoltak „azon nemes tett”-ről, hogy a becses képgyűjteményét felajánlotta a múzeumnak, amely örömmel elfogadta a Pyrker-gyűjteményt, és később egy tanulmány is született róla. Mátray Gábor munkája 1846-ban jelent meg, és Pyrker János László egri patriarcha érsek képtára címet viselte. A csaknem kétszáz festményből álló gyűjteményt sokáig a Nemzeti Múzeum falai között őrizték, aztán 1906-ban átszállították őket a frissen megnyílt Szépművészeti Múzeumba. 

Aztán 1846-ban egy újság tévesen azt a hírt jelentette meg, hogy az érsek elhunyt, ezt azonban rögvest cáfolták. Azt viszont már nem tudták, mikor 1847-ben egy lap azt írta: „egészségi állapota közelebbi napokban nagyon szenvedőleges fordulatot vön”. Pyrker János László még a halála előtt egy újabb festménnyel lepte meg a Magyar Nemzeti Múzeumot, egy őt ábrázoló portréval. Az újságok szerint az érsek ezek után nem csak a szívekben és a törvénykönyvben, de a festmény révén „hű képében” is élni fog tovább a Nemzeti Múzeumban. 

A nagy befolyású érsek, akinek sokat köszönhet Eger és aki a Magyar Nemzeti Múzeum gáláns támogatója volt, végül 1847. december 2-án, 76 éves korában aludt el örökre. A végrendeletének megfelelően a testét Lilienfeldben helyezték örök nyugalomra, a szíve viszont az Egri Bazilikába került, hiszen az élete nagy részében ezért a városért dobogott.