Ágyúdörgés és a történelmet trendivé varázsóló film színesítette az emlékezés napját Egerben + fotók, videó

Az egri vár 2014 óta tartozik hazánk nemzeti emlékhelyei közé. Szombaton a Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram részeként megújult terek, valamint a Szász Attila által rendezett, kizárólag az egri vár mozitermében látható Eger, 1552 című film kerültek középpontba.

Hagyományőrző belvárosi felvonulással indult reggel a program, majd a várban folytatódtak tovább az események. 

Az emlékhelyeink történelmünk fordulópontjaira, tragikus és dicső pillanataira utalnak. Egyszerre emlékeztetnek és mutatnak a jövőbe. 

– Eger vára igen előkelő helyet foglal el hazánk emlékhelyei között. Olyan történelmi jelentőségű helyről van szó, amely a kollektív emlékezet számára generációk óta összetett jelentéssel bír. Ahogyan a felejtés komolyan befolyásolhatja az egymás után következő generációk életét és a múlthoz való viszonyulását, úgy az emlékezés ereje nemzedékeket köthet össze. A múlt hatása a jelenünkre el nem vitatható tény – emelte ki Novák-Mlakár Zsófia, a Dobó István Vármúzeum megbízott szakmai igazgatóhelyettese. 

Az egri vár igazi esszenciája a múlt értékeire építkező jövőbemutatásnak. Jelenünknek az Egerben 1552-ben döntéshelyzetben lévő elődeink teremtették meg a feltételeit. Dönthettek, hogy az életüket kockáztató harcban küzdenek, és megmaradnak a szülőföldjükön, vagy feladják a harcot, és elhagyják azt. Eger emléket állít a vár kitartó és elkötelezett védőinek, az ostrom eseményeinek, és a résztvevők hitbeli meggyőződésének, valamint a kor építészeti és hadászati tudásának is, részletezte Novák-Mlakár Zsófia. 

Az emlékhelyek napja lehetőséget ad arra, hogy tisztelegjünk a hőseink előtt, s segít emlékezni arra, hogy jövőbemutató és önfeláldozó tetteik milyen eredményeket tettek lehetővé egyéni és közösségi szinten mindenki, így akár az egri várvédők kései leszármazottai számára is. 

A nap kezdetén dr. Ringert Csaba, a vár igazgatója  a Himnusz születésének 200.évfordulójára készült emlékszalagot helyezett el a Szténélnél, majd díszsortűz szemtanúi lehettek az érdeklődők. 

Egész nap hagyományőrző programok várták az érdeklődőket, fegyverbemutatók és tárlatvezetések színesítették az emlékhelyek napját. 

A Zászlódombban levetítették az Eger, 1552 című filmet, mely kizárólag az egri várban tekinthető meg, s amely - ahogy arról már beszámoltunk - két díjat is nyert Amerikában. A vetítés után pódiumbeszélgetésen vettek részt a film főszereplői, köztük Trokán Nóra is, és a rendező, Szász Attila. Beszámoltak a forgatás pillanatairól, és magáról az alkotásról is szót ejtettek.

A rövidfilm egy időutazással mutatja be az egri vár ostromának pillanatait. Egy - a napjainkban játszódó - osztálykiránduláson az egyik diák látványosan unatkozik, majd egyszercsak 1552-ben találja magát, belecsöppen a csatába, így a saját bőrén tapasztalja meg, milyen lehetett megbirkózni a várvédőknek a törökökkel. 

A film gyerekszínészei, Kovács-Szégner Gergely és Boros Borka elmesélték, hatalmas élmény volt számukra a forgatás. A rendező elmondta, mindent megtettek annak érdekében, hogy a szereplők átérezzék az 1552-es körülményeket, így például minden nap hangos ágyúszó mellett forgattak, amit a színészek olykor nehezen viseltek, de segített átérezni a helyzetet. 

Trokán Nóra megjegyezte, a mai gyerekek nem annyira érdeklődnek a történelemórák iránt, mint ahogy a filmben Levi sem, az időutazás viszont segíti a befogadást, így könnyű azonosulni a helyzettel, melynek eredményeként a diákok hozzáállása könnyedén megváltozhat, s izgalmasnak találhatják az egri vár csatáját. 

A Levit alakító színész úgy fogalmazott, ezzel a filmmel trendivé lehet tenni a történelmet, és bízik benne, hogy sokan ellátogatnak majd az egri várba, hogy megnézzék. Szerinte mindenképp érdemes, hiszen az alkotás segíthet megérteni az ostromot, és felkeltheti a diákok érdeklődését a történelmi események iránt.