Máig megmagyarázhatatlan, hogyan történhetett meg a holokauszt + fotók

Emlékezz és emlékeztess mottóval vasárnap tartott Gyöngyösön mártír megemlékezést a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület. Az elmúlt napok extrém időjárása okán, rendhagyó módon, a város zsidó temetője helyett a kis zsinagógában került sor a szokásos júniusi holokauszt-megemlékezésre. Weisz Péter, mindkét egyesület elnöke kiemelte, hogy a holokauszt hatmillió zsidó áldozatot, a történelmi magyar területekről pedig 600 ezer zsidó vallású magyar áldozatot követelő esztelen gyilkosságaira nincs magyarázat. Nem voltak perek, csak az esztelen gyilkolás, tette hozzá. A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékezve Weisz Péter felidézte azt, hogy az a nap 1824 gyöngyösi személy mellett a járásból további 174 zsidó vallású magyar ember Auschwitzba hurcolását jelentette. 

– Hetvenkilenc év, egy nemzedék könnye csorog az arcunkon. Megmagyarázhatatlan kérdés, hogyan történhetett ez a XX. században? Tanítani kell a fiataljainkat. A gyerekek tiszták és jók, ám olyanok lesznek amilyenné mi elrontjuk őket. Legyen ez az emlékezés tisztelet a holtaknak, üzenet az élőknek, és egy fogadalom a jövő felé, hogy soha többé ne történhessen meg ilyen borzalom – fogalmazott Weisz Péter.

Az emlékező szertartást vezető Radnóti Zoltán rabbi arról beszélt, hogy közös a múltunk, ezer éves közös történelme van a magyaroknak és az itt élő zsidóknak.

– A magyar zsidók, a gyöngyösi zsidók itt akarnak élni. Összeköt bennünk Magyarország történelme, s az, hogy magyarul beszélünk. magyarul gondolkodunk, álmodunk. A magyar közösség és a magyar zsidó közösség érdeke egyaránt az, hogy ebben az országban béke legyen. Az emlékeket azért fontos számon tartani, mert kezdjük elfelejteni, hogy mi is történt. s akkor kezdjük meghamisítani a múltat. És az nem a mi bajunk – a gyermekeink, az unokáink fájdalma lesz az. Azért vagyunk itt ma ilyen sokan zsidóként és nem zsidóként, politikusként, civilként, hogy az emlékek becsületét fenntartsuk. A holokauszt nem 1944. júniusában kezdődött el, nem azon a napon, amire ma emlékezünk. Sokkal korábban elkezdődött, mégpedig szavakkal, közbeszéddel, antiszemita cikkekkel, karikatúrákkal, majd törvényekkel. A holokauszt nemcsak a zsidóság, de a magyar nép tragédiája is. Tanuljunk a tanulságokból: kiválasztani, megkülönböztetni, kirekeszteni másokat, rasszistának lenni ellentmond a józan gondolkodásnak, az emberi méltóságnak. Tiszta szavakkal és világos beszéddel tanítsuk tiszta és jó útra a gyermekeinket – hangsúlyozta Radnóti Zoltán.