A pótfelvételivel ötszáz új hallgatót nyertek az intézmények Hevesben

Rekordszámú jelentkező volt idén az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre a pótfelvételi időszakában. A pótfelvételiben azok vehettek részt, akiket júliusban nem vettek föl egyetemre, főiskolára, vagy pedig nem is adtak be jelentkezési lapot februárban, idő közben azonban sikeres érettségit, államvizsgát tettek, és megnyílt az út a felvételi előtt. Esetleg úgy alakultak körülményeik, hogy az irányváltás, vagy továbbtanulás mellett döntöttek.

Ebben az esztendőben a felvi.hu adatai szerint 839-en gondolták úgy, hogy Egerben, illetve Jászberényben szeretnének diplomát szerezni. A 839 felvételiző összesen 932 jelentkezést adott be az intézményre, ezek közül 112 vonatkozott alap, illetve osztatlan nappali képzésre, 142 pedig mesterképzésre. Összesen 616-an szerettek volna állami ösztöndíjas képzésben tanulni. 2008 óta nem volt egyébként ennyi jelentkező augusztusban, az első években, 2011-ig még félezer körüli volt a jelentkezők létszáma (2008-ban pedig majdnem hétszáz volt). Majd a szigorítások nyomán ez 2015-ig 200-300 között mozgott, majd szolid emelkedésbe kezdett, de 2019-ig 400 alatt maradt. Az elmúlt három évben pedig 400-500 között mozgott, tavaly volt a leggyengébb esztendő.

Hétfőn este meghatározták a pótfelvételi ponthatárait is, amelyek nem lehettek alacsonyabbak az általános felvételinél meghúzott határoknál. Az EKKE végül 469 jelentkezőnek biztosít tanulási lehetőséget szeptembertől a pótfelvételi eljárás nyomán, ami 55,9 százalékos felvételi arányt jelent. A fölvettek száma viszont nem jelent rekordot, hiszen 2008-ban 595 hallgatót vett föl nyár végén a főiskola. Még a következő két év is 475 és 500 új tanulót hozott, ekkor a jelentkezők közel 90 százaléka nyert felvételt. A következő esztendőkben a jelentkezők 70 százaléka, majd 61-65 százaléka nyert felvételt. Majd 2020-tól kezdve visszatért a 70 százalék feletti sikerességi ráta, amely idén alaposan lecsökkent, köszönhetően a sok felvételizőnek.

A legnépszerűbb szakok az augusztusi eljárásban a gyógypedagógia, az óvodapedagógus, valamint a tanító voltak. Egyre nagyobb az igény általános és középiskolákban is gyógypedagógusokra, ez tükröződik az ez irányba jelentkezők számában is, sok gyakorló tanár képzi tovább magát. A pótfelvételi eljárásban egri gyógypedagógiai képzésre 11-en, a jászberényire 99-en adták be jelentkezésüket, közülük hatvanan, illetve 33-an nyertek felvételt. A sorban következő óvodapedagógus szakokra 23–23 hallgatót vesznek föl, az összesen 108 jelentkező közül, míg 31-31-en kezdhetik meg tanulmányaikat tanító, illetve csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, előbbire hetvenen, utóbbira hatvannyolcan szerettek volna bejutni. A tanár szakok népszerűsége továbbra sem tört a magasba, osztatlan képzésre 57 jelentkező közül 39-et vettek föl, az egy, illetve kétéves tanári mesterszakokra 150 jelentkező közül 79-en érték el a szükséges pontszámot a felvételi beszélgetést követően.

A többi meghirdetett képzésre jellemzően fél tucat hallgatót vettek föl, vagy annyit sem. Kivételt képezett ez alól az edző, a gazdaságinformatikus, vagy a programozó szakok, jellemzően tucat körüli sikeres felvételizővel. A természettudományos szakokra azonban egy-egy plusz embert tudtak fölvenni, bár a biológia szak kilenc új diákkal gyarapszik. 

Ami a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert Campusát illeti, idén 48-an pótfelvételiztek Gyöngyösre és 31 jelentkező sikerrel is járt. Főként gazdasági, vagy vidékfejlesztési szakon tanulnak majd ők tovább, bár a legnépszerűbb képzés a felsőoktatási szakképzést jelentő gyógy- és fűszernövények nevű volt, itt 16 ember közül 11-et föl is vettek. A pótfelvételi eljárásban 2021-ben 53 jelentkező közül 34-en, tavaly pedig 51 közül 41-en jutottak be az egyetem gyöngyösi képzési helyére.